Facebook-f Instagram Youtube

élőhelyfejlesztés
Mahop

Tavak, halak, modern megoldások

Csendes a víztükör, kényelmesen úszkálnak a halak. Békés a táj. A mindennapokban azonban itt mozgalmas munka zajlik: etetés, lehalászás, szállítás – a hatékony haltermelés rutinfeladatai. Ma már ehhez a hagyományos szakmai tudás mellett korszerű technológiára és jól szervezett működésre is szükség van. A V-95 Kft. által működtetett Nagyatádi Tógazdaság modernizációját egy Európai Uniós társfinanszírozással megvalósult fejlesztés, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) segítette. A beruházás a korábbi halászati fejlesztések folytatásaként valósult meg. A V-95 Kft.

Elolvasom »
2026.07.08.
Kehop

A felszín alatt rejtőző világ védelmében

Kirándulás közben legtöbbször a hegyek csúcsait, a panorámát vagy a kis hangulatos erdei ösvényeket figyeljük. Pedig a lábunk alatt egy másik, sokkal különlegesebb világ húzódik meg, amely évezredek óta őrzi hazánk természeti értékeit. Ezeknek a földalatti rejtett járatoknak és barlangoknak a megóvására indult átfogó természetvédelmi program a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.    Nem kevesebb, mint tizenkilenc barlangot és öt mesterséges üreget érintett a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben, a Visegrádi hegységben és a Bakonyban az

Elolvasom »
2026.07.01.
Mahop

Jó gyakorlat a magyar akvakultúrában

Az Akasztói tógazdaság fejlesztése megmutatja, hogyan válhat egy hagyományos halgazdaság a modern, fenntartható akvakultúra valódi jó gyakorlatává. Uniós projekt támogatta a halgazdálkodás hatékonyságának növelését, a termelési folyamatok korszerűsítését és a gazdaság működésének hosszú távú fenntarthatóbbá tételét Akasztón. A beruházás egyszerre szolgálja a gazdaság versenyképességének erősítését és a környezeti kihívások kezelését. A fejlesztés egyik fontos eleme a takarmányozási és tárolási infrastruktúra modernizálása volt. Ennek keretében két új magtárat építettek: az egyik a takarmány biztonságos tárolását biztosítja,

Elolvasom »
2026.03.09.
Kehop

Újjászületett a Péteri-tó

A Duna–Tisza közi Homokhátság egyik különleges vizes élőhelye a Péteri-tó. Uniós forrás segített az eredeti mederalakulatot visszaállítani, mely jelentős lépést jelent a térség természetvédelmében. A 220 hektáros szikes tó és a körülötte található szikes rétek és legelők 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. A terület páratlan madárvilága hazai viszonylatban is egyedülálló.   A tavat évtizedeken át emberi beavatkozások formálták. Az XX. század elején itt kialakított szabályozások következtében a szabad vízfelület jelentősen lecsökkent, a medret halastóként

Elolvasom »
2026.02.09.
Kehop

Kanyargós úton a gyökerekhez

Az évszázadokon át huncutul kacskaringózó Mura folyó nem csak az egyik legtréfásabb országhatárt rajzolta térképre Magyarország és Horvátország közé, de kialakította azt a természeti környezetet is, ami mind talajminőségét, mind élővilágát tekintve az ország egyik legértékesebbévé tette. Aztán az emberi tevékenység mindezt veszélybe sodorta. Felelős beavatkozásra volt szükség. A Zala megye délnyugati szegélyén kanyargó folyó anno időszakos árvizeivel zátonyokat, holtágakat, szigeteket formált, majd bontott le újra és újra. Ez a folyamatos változás hozta létre azt

Elolvasom »
2026.01.28.
Vekop

A szikes puszta újjászületése a Kiskunság peremén

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nagyszabású projektet vezényelt a Pest vármegyei Apaj környékén, a Felső-kiskunsági pusztán, hogy a természetellenes vízrendezés nyomait eltüntessék és a leromlott ökoszisztéma lehetőséget kapjon a megújulásra. Az ilyen területek helyreállításával lehet ugyanis javítani a védett és közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelyek helyzetét, hozzájárulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A beavatkozási terület a Hortobágy után hazánk második legnagyobb összefüggő szikes pusztájának és vizes élőhely-láncolatának része, amelynek teljes kiterjedése több mint 11 ezer hektár.

Elolvasom »
2025.10.01.
Kehop

Életet adó víz az Ipoly mentén

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2016 és 2021 között egy átfogó élőhelyfejlesztési projektet valósított meg a középső Ipoly-völgyben. A fejlesztések középpontjában a víz állt, amely áradáskor kilép a medréből, és amelyre így sok helyen problémaként tekintenek. A projekt erősítette és igazolta azt a szemléletet, hogy a kiöntő víz nem veszély, hanem kincs, amelyet okosan a természet javára lehet fordítani anélkül, hogy az emberi tevékenységeket zavarná. A víz

Elolvasom »
2025.09.17.
Kehop

Vizes élőhelyek újraélesztve

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) által megvalósított, „Élőhely-rehabilitáció a tiszakürti Kis-Tiszán, valamint a beregi és nyírségi lápok vízpótlása” című projekt kiváló példája annak, hogyan egyeztethetők össze a természetvédelmi célkitűzések és a klímaalkalmazkodási szempontok. A klímaváltozás hatásainak kezelése egyre sürgetőbb feladat. Ezt ismerte fel a KEHOP-4.1.0 pályázati felhívás, amely kifejezetten a vízgazdálkodási kihívásokra keresett megoldásokat. Célja a vízbiztonság növelése, a vízkárok megelőzése, a természetes élőhelyek vízellátottságának javítása, valamint a vízgazdálkodási infrastruktúra korszerűsítése volt, mindezt kifejezetten

Elolvasom »
2025.07.25.
Vekop

A Budai-hegység és a Pilis barlangjainak komplex fejlesztése

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nagyszabású természetvédelmi és turisztikai fejlesztést valósított meg a Pilisi Bioszféra Rezervátumban és a világörökségi várományos Budai-termálkarszt barlangrendszereiben. A projekt fő célja a területen található kiemelkedő geológiai és zoológiai értékek – elsősorban a barlangi denevérfajok – védelme, valamint a barlangok turisztikai és ismeretterjesztő szerepének erősítése volt. A fejlesztés egyik központi elemét a Budai-hegység két idegenforgalmi barlangjában, a Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-barlangban található világítási rendszerek korszerűsítése jelentette. A régi világítóberendezések helyét modern,

Elolvasom »
2025.07.11.
Kehop

Bombatérből legelő – tájrehabilitáció a Hortobágyon

A Hortobágyi Nemzeti Park területén uniós támogatással megvalósult tájrehabilitációs projekt során több mint 4000 hektáron számolták fel a bombatér maradványait, hogy a terület újra a természeté lehessen. A Hortobágy szívében, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán terül el egy hatalmas, lakatlan, évtizedekig katonai célokra, bombázó lőtérként használt terület. A katonai jelenlét mély nyomot hagyott a tájon: több ezer bombatölcsér, mesterséges földformák és robbanótest-maradványok borították a vidéket. Azonban az elmúlt években európai uniós támogatással megvalósult, átfogó fejlesztés

Elolvasom »
2025.06.06.
Kehop

Újra benépesült a babócsai Bika-rét – sikeresen befejeződött a vízpótlási projekt

A természetvédelem egyik alapvető célja az eredeti élőhelyek megőrzése, szükség esetén helyreállítása. A Somogy megyei Babócsa határában fekvő Bika-rét egykor vízben gazdag terület volt, ám az évek során a meder elzáródott, és a rét kiszáradt. Egy uniós támogatású természetvédelmi fejlesztés azonban most esély adott arra, hogy a terület ismét vízzel jól ellátott, nedves rétté váljon. A megoldás kulcsa a Rinya-patak vizének visszavezetése volt egy régi mellékágba, amely természetes módon táplálja a mocsárrétet. Ehhez egy vízkivezető

Elolvasom »
2025.04.14.
Kehop

Új élet reménye a Hortobágy és a Nagykunság vizes élőhelyein

A Hortobágy és a Nagykunság szívében egy nagyszabású természetvédelmi projekt újra élettel töltheti meg a kiszáradó vizes élőhelyeket. Az Európai Unió támogatásával megvalósult kezdeményezés célja a térség ökoszisztémájának helyreállítása volt, biztosítva a víz megfelelő utánpótlását és ezzel megőrizve a helyi növény- és állatvilág gazdagságát. A vizes élőhelyek nem csupán látványos természeti kincsek, hanem létfontosságú szerepet töltenek be a biodiverzitás fenntartásában és a víz természetes körforgásában. Az éghajlatváltozás és az emberi beavatkozások miatt azonban az utóbbi

Elolvasom »
2025.03.21.