A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) folytatása, a KEHOP Plusz új korszakot nyit a természetvédelemben. A tíz magyarországi nemzeti park számára elérhető 42 milliárd forintos keretből 60 projekt indul, amelyek célja több mint 100 ezer hektáron javítani a természeti környezet állapotát.
A program átfogó célkitűzései öt fő témakörre koncentrálnak. Az első és legfontosabb az élőhely-rekonstrukció, amely a projektek kétharmadát teszi ki. Ezen belül a beruházások kétharmada a vizes élőhelyek helyreállítására irányul, mivel ezek Magyarország legértékesebb, legfajgazdagabb és leginkább sérülékeny élőhelyei közé tartoznak. A második legnagyobb célzott terület a kezelési infrastruktúra fejlesztése, amely magában foglalja az őshonos állatok génmegőrzését és a védett területek természetvédelmi kezelését. Jelenleg több mint 13 ezer őshonos haszonállat (szürkemarha, bivaly, őstulok, magyar tarka, kárpáti borzderes, cikta, racka, cigálya) segíti a védett gyepek fenntartását, miközben korszerűsítik az állattartó telepeket, itatókat és az utakat. A harmadik prioritás a bemutatási tevékenység erősítése, amelynek célja az ökoturizmus fejlesztése. A nemzeti parkok évente több mint 1,6 millió látogatót fogadnak, és az országban található 700 turisztikai létesítmény fele közvetlenül nemzeti parkok üzemeltetésében áll. A negyedik fókuszpont az élettelen természeti értékek védelme. A magyar barlangnyilvántartás több mint 4000 barlangot tart nyilván, hazánk továbbá három UNESCO geoparkkal is büszkélkedhet. Az ötödik célkitűzés a természetvédelmi őrzés feltételeinek biztosítása. A nemzeti parkos természetvédelmi őrszolgálat 250 fős, az őrszolgálati irodák és a géppark fejlesztése, valamint eszközbeszerzés valósul meg a projektekből.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén öt projekt indul, közel 2,6 milliárd forint értékben. Ezen belül a Komplex vizes élőhely fejlesztés a Sásdi-rét NATURA2000 területen című KEHOP Plusz projekt során 160 millió forintból valósul meg a megfelelő vízháztartás megőrzése. Ez különösen fontos olyan fokozottan védett fajok megóvása érdekében, mint a jégkorszakból fennmaradt lisztes kankalin, amelynek itt található az egyik legfontosabb élőhelye.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén megvalósuló Fás vegetációval borított területek és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése című projekt célja az erdők és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése, közel 430 millió forintos költségvetéssel. A beruházás során speciális gépeket szereznek be, amelyek lehetővé teszik az inváziós növényfajok eltávolítását, őshonos fafajok telepítését, a kunhalmok védelmét és kezelését. A projektben több mint tíz kunhalom és több mint 700 hektárnyi terület kerül kedvezőbb természetvédelmi állapotba. A beavatkozások hosszú távon megakadályozzák az inváziós fajok újbóli térhódítását, miközben javítják a természeti környezet állapotát. A most elindult fejlesztésen kívül további négy beruházás megvalósítása várható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén.
