Közös utakon: Budapest kerékpáros fejlesztései a fenntartható városért

A budapesti közlekedés jövőjét egyre inkább a fenntarthatóság határozza meg. A főváros vezetése és a Budapesti Közlekedési Központ egy uniós támogatású projekt keretében közösen dolgozott azon, hogy a lakosság mindennapi utazásaiban egyre többen válasszák a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedési formákat.

A fejlesztések nem egy szűk csoportnak szóltak: nem a „kerékpárosoknak” vagy a „gyalogosoknak”, hanem minden budapestinek, hiszen a városlakó egyszer autós, máskor kerékpáros, vagy éppen gyalogos. A közös cél az, hogy mindenki számára biztonságos, élhető közlekedési környezet jöjjön létre. Minél többen használják például a kerékpárt, annál kevesebb autó torlódik az utakon, és ez minden közlekedőnek – beleértve a gyalogolókat és a buszokon utazókat – kedvező helyzet.

A projekt a VEKOP támogatásával valósult meg. A felhívás célja az volt, hogy a városi közlekedés energiahatékonyabbá, biztonságosabbá és élhetőbbé váljon. Elvárásai között szerepelt a közlekedési láncok folyamatosságának biztosítása, az utazási körülmények javítása, valamint a környezetbarát közlekedési módok arányának növelése.

A fejlesztések elsősorban a III. és XIII. kerületekben valósultak meg, ahol a földrajzi adottságok kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A XIII. kerületben többek között az Újpesti és a Carl Lutz rakparton, a Váci úton, valamint Újlipótváros kis utcáiban hoztak létre új, biztonságos átkelési és közlekedési lehetőségeket. Itt külön figyelmet fordítottak az egyirányú utcák kétirányú kerékpáros használatának biztosítására, forgalomcsillapításra, valamint a csomópontok biztonságosabbá tételére. A Váci út szervizútjain például 30 km/h-s sebességkorlátozás segíti a nyugodtabb közlekedést.

A III. kerületben az Árpád fejedelem útja és a Flórián tér környékén történt jelentős beavatkozás. Itt új kerékpársávokat, átkötéseket és átvezetéseket alakítottak ki, amelyek a kerület lakótelepi részeit is bekapcsolták a városi hálózatba. A fejlesztések különösen fontos szerepet játszanak az EuroVelo nemzetközi kerékpáros útvonalhoz való csatlakozás biztosításában, ezzel Budapest turisztikai vonzerejét is növelve. A Szépvölgyi úti átvezetés és az Üstökös utcai kapcsolat révén az észak-budai városrészek is szorosabban kapcsolódnak a Duna menti kerékpárúthoz.

A beruházások a hálózati kapcsolatok javítása mellett figyelmet fordítottak a forgalombiztonság növelésére is. Számos helyszínen alakítottak ki előretolt kerékpáros felállóhelyeket, közlekedési táblákat és piktogramokat, valamint akadálymentes átkötéseket. A közvilágítás korszerűsítése is része volt a projektnek, hiszen a biztonság nem állhatott meg a nappali óráknál.

A fejlesztések stratégiai illeszkedése is erős: a Budapesti Mobilitási Terv 2030-ig azt a célt tűzte ki, hogy a fenntartható közlekedési módok aránya elérje a 80%-ot, ezen belül a kerékpározás részaránya pedig 10%-ra emelkedjen. A projekt beruházásai e célkitűzések felé vezettek.

Az építések mellett szemléletformáló programok is megvalósultak. Bringás reggelik, iskolai oktatások, kampányok és közösségi rendezvények segítették, hogy a lakosság nyitottabbá váljon a kerékpáros közlekedésre. A gyermekeknek szervezett BringaSuli és BringaAkadémia programokban a helyes közlekedési szabályokat és az alapvető kerékpár-karbantartási ismereteket is tanították. Ezek a programok hosszú távon azt a szemléletet erősítik, hogy a kerékpározás a mindennapok természetes része.

A társadalmi hasznosság egyértelmű: a kerékpáros közlekedés terjedése csökkenti a károsanyag-kibocsátást, élhetőbbé teszi a belső városrészeket, és hozzájárul a közösségi élet fellendítéséhez is. A projekt nem különálló csoportok érdekeit szolgálta, hanem a közösséget egészként.

Budapest jelen fejlesztése tehát nem egyszerűen új felfestésekről vagy útépítésekről szólt, hanem egy közös jövőkép megvalósításáról. Egy olyan városról, ahol mindenki biztonságosan, gyorsan és környezetbarát módon közlekedhet, akár autóban ül, akár biciklire pattan, akár gyalog indul útnak.