Kutatásfejlesztés – Együtt fejlődünk

Molekulák nyomában az ELTE kutatói

2025. 08. 13.

Bár a legtöbbünk számára láthatatlan világ, a molekulák és azok kölcsönhatásainak pontos megértése alapjaiban határozza meg, hogy milyen gyógyszerek állnak majd rendelkezésünkre, hogyan értjük meg a betegségeket, vagy milyen új anyagokat hozhatunk létre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem európai uniós projektje éppen azt a célt szolgálta, hogy egy csúcstechnológiás röntgendiffrakciós műszer beszerzésével a kutatók számára új lehetőségek nyíljanak meg a fehérjék és más bioaktív molekulák vizsgálatában. A Széchenyi 2020 program részeként megvalósult fejlesztés közvetlenül a Közép-Magyarországi...

TOVÁBB OLVASOK

Top

Újjászületett a gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatórium

2025. 03. 07.

Gyulán a Bay Zoltán Napfizikai Obszervatórium nemcsak a napfizikai kutatások és az űridőjárás vizsgálatának egyik fontos központja, hanem kulturális és oktatási szerepe is egyre jelentősebb. Uniós támogatással megvalósult fejlesztése lehetővé tette, hogy a korábban is napkutatási célokat szolgáló épület modern eszközökkel és új funkciókkal bővüljön. Az obszervatórium ezzel nemcsak a hazai tudományos életet erősíti, hanem aktívan bekapcsolódott a nemzetközi kutatásokba is. Az obszervatórium egyik kiemelt tudományos tevékenysége a szinoptikus napmegfigyelés, amelyet a Magyar Napfizikai Alapítvány...

TOVÁBB OLVASOK

Vekop

Két atomot is élesen lát az új mikroszkóp

2024. 12. 20.

Uniós támogatási programot hívott életre az a kutatás-fejlesztésre nehezedő nyomás, hogy az intézmények gyakran az elavult infrastruktúra miatt nem csatlakozhattak a nemzetközi kutatási hálózatokhoz. Az e területen sikeres projektek révén egész Magyarország pozíciója erősödhet az európai kutatási térben. A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja egy különlegesen erős elektronmikroszkóp beszerzésével lépett az anyagtudomány világelitjébe. A Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás című pályázati felhívás célja az volt, hogy az infrastruktúrájuk, eszközparkjuk korszerűsítésével növekedjen a hazai kutatási...

TOVÁBB OLVASOK

Vekop

Új hélium-cseppfolyósító szolgálja a BME kutatóit

2024. 11. 04.

A héliumnak számos felhasználási formája van: alkalmazzák léggömbök és léghajók töltőanyagaként, valamint cseppfolyós állapotában hűtőanyagként, például szupravezető mágnesekben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának (BME-TTK) Fizika Tanszékén 1994 óta működik hélium-cseppfolyósító üzem. A héliumot már gyerekkorunktól fogva mind ismerjük, színes lufikat lebegtetett nagy örömünkre. Később, szüleink intése ellenére kipróbáltuk hatását a hangszálainkra, megannyi mókás pillanatot okozva. Közismert, hogy héliumot lélegezve az ember hangja átmenetileg magasabb lesz, mivel a hang a héliumban a levegőnél...

TOVÁBB OLVASOK

EFOP

Innovációs és Tudásközpont segíti a képzést a Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi Gazdálkodási Karán

2024. 06. 07.

A Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi Gazdálkodási Karán olyan egyedi, modern, környezettudatos oktatási és tanulási környezetet alakítottak ki, amely hozzájárul a gazdaságtudományi és informatikusképzés gyakorlatorientáltságához, a vállalati együttműködési formák alkalmazásához és az innovatív gondolkodás erősítéséhez. Az innovációs kapacitás, a tudás, valamint a társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok terén tapasztalható hálózatosodás meghatározó jelentőséggel bírnak egy térség társadalmi fejlődésének és gazdasági élénkülésének szempontjából. A zalai térség fejlesztésében kulcsszerepet tölt be a Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi Gazdálkodási Kara...

TOVÁBB OLVASOK

Ginop

Szeged felkerült a nemzetközi tudományos élet térképére

2024. 03. 11.

Uniós projekt keretében épült lézeres kutatóközpont Szegeden. Az elkészült létesítmény az európai innováció egyik csúcsteljesítménye, amely a tudomány számtalan területén alapozhatja meg a jövő globálisan is meghatározó felfedezéseit. A projektnek köszönhetően Szeged – és Magyarország – minden korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Európa térképén, mint a regionális tudományos élet nemzetközi központja. Az ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt 2. fázis elnevezésű projekt az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásában valósult meg Szegeden. A cél egy...

TOVÁBB OLVASOK

Vekop

Nem mindennapi kísérletet valósítottak meg magyar kutatók a világűrben

2024. 02. 05.

Az Európai Unió támogatásával és a magyar állam társfinanszírozásával valósulhatott meg az a projekt, melynek során hazai fejlesztésű, űrtechnikában használt speciális szigetelőanyag tesztelését végezték el a kutatók. Nem is akármilyen módon a projekt keretében fejlesztett kisméretű műhold Föld körüli pályára állításával szereztek fontos információkat a hazai szakemberek. A világűrbe kerülő, ember által készített berendezések a földi körülményektől eltérő környezetben üzemelnek. A legnagyobb eltérés a vákuum, amelynek hatására egészen más lesz a berendezések hőtechnikai viselkedése, hiszen...

TOVÁBB OLVASOK

Ginop

Gyógyszeriparhoz kapcsolódó, őssejt alapú kutatás-fejlesztés hozhat fordulatot a sebgyógyulásban

2023. 12. 15.

Gyógyíthatatlannak tűnő fekélyeket kezeltek sikerrel a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy európai uniós projekt keretében. Az egyetem konzorciumi tagként jutott támogatáshoz a GINOP kutatás-fejlesztési területéről. A projekt kedvezményezettje a Solvo Biotechnológiai Zrt. volt, ami 2022 decemberében egyesült Charles River Magyarországon található másik leányvállalatával, a Charles River Laboratories Hungary Kft-vel, így a projekt megvalósítását ők folytatták. A gyógyszeriparhoz kapcsolódó, őssejt alapú K+F projektben a biotechnológiai cég célul tűzte ki a gyógyszerfejlesztés hatékonyságának javítását, hiszen az egy rendkívül...

TOVÁBB OLVASOK

Mahop

Újabb siker a halgazdálkodásban az EU támogatásával!

2023. 06. 16.

Balin, jász, paduc, domolykó, aranykárász, compó! Mondanak ezek a szavak valamit? A hozzáértőknek nyilván igen, a laikusoknak vélhetően kevésbé. Ugyanakkor ők voltak a főszereplői a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nagyszabású projektjének, ugyanis pontyfélékről van szó, méghozzá őshonos fajokról, melyeknek intenzív termelését és tenyésztését sikerült megvalósítania az intézmény kutatóinak. A hazai halgazdálkodás az elmúlt évek jogszabály-változásainak, illetve gazdálkodási szemlélet átalakulásának köszönhetően jelentősen megváltozott. A természetes vizeken a horgászati hasznosítás kapott prioritást a kereskedelmi célú halászattal...

TOVÁBB OLVASOK