ökológia – Együtt fejlődünk

A felszín alatt rejtőző világ védelmében

2026. 07. 01.

Kirándulás közben legtöbbször a hegyek csúcsait, a panorámát vagy a kis hangulatos erdei ösvényeket figyeljük. Pedig a lábunk alatt egy másik, sokkal különlegesebb világ húzódik meg, amely évezredek óta őrzi hazánk természeti értékeit. Ezeknek a földalatti rejtett járatoknak és barlangoknak a megóvására indult átfogó természetvédelmi program a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén. Nem kevesebb, mint tizenkilenc barlangot és öt mesterséges üreget érintett a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben, a Visegrádi hegységben és a Bakonyban az...

TOVÁBB OLVASOK

Ginop

Tényleg szemét?! – új komposzttechnológia született egy magyar fejlesztésben

2026. 03. 06.

Mi történik akkor, ha a mezőgazdaságban keletkező melléktermékeket nem problémaként, hanem lehetőségként kezeljük? Ha a zöldhulladék és a szennyvíziszap nem lerakókba kerül, hanem visszajut a természet körforgásába? Egy bonyhádi vállalkozás erre a kérdésre keresett választ, és a komplex fejlesztési program végére kézzelfogható eredményekkel rukkolt elő. A Human-Perspektiva Kft. célja egy új, innovatív technológiával előállított, magas tápértékű komposzttermék kifejlesztése volt. Az „INNOVA Pelso Blue Projekt” 2019 végén indult, majd két éven át tartó kutatási-fejlesztési munkával jutott...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Újjászületett a Péteri-tó

2026. 02. 09.

A Duna–Tisza közi Homokhátság egyik különleges vizes élőhelye a Péteri-tó. Uniós forrás segített az eredeti mederalakulatot visszaállítani, mely jelentős lépést jelent a térség természetvédelmében. A 220 hektáros szikes tó és a körülötte található szikes rétek és legelők 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. A terület páratlan madárvilága hazai viszonylatban is egyedülálló. A tavat évtizedeken át emberi beavatkozások formálták. Az XX. század elején itt kialakított szabályozások következtében a szabad vízfelület jelentősen lecsökkent, a medret halastóként...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Kanyargós úton a gyökerekhez

2026. 01. 28.

Az évszázadokon át huncutul kacskaringózó Mura folyó nem csak az egyik legtréfásabb országhatárt rajzolta térképre Magyarország és Horvátország közé, de kialakította azt a természeti környezetet is, ami mind talajminőségét, mind élővilágát tekintve az ország egyik legértékesebbévé tette. Aztán az emberi tevékenység mindezt veszélybe sodorta. Felelős beavatkozásra volt szükség. A Zala megye délnyugati szegélyén kanyargó folyó anno időszakos árvizeivel zátonyokat, holtágakat, szigeteket formált, majd bontott le újra és újra. Ez a folyamatos változás hozta létre azt...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Szabályozott víz, élő ártér – sikeres természetvédelmi beavatkozás a Tisza mentén

2025. 12. 17.

A Tisza évszázadok óta formálta környezetét, az elmúlt másfél évszázad folyószabályozásai azonban mélyreható változásokat idéztek elő. A mederbevágódás következtében az ártéri területek egyre ritkábban jutottak vízhez, ami jelentős hatással volt a táj arculatára és az itt élő fajok fennmaradási esélyeire egyaránt. A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben uniós támogatással megvalósult élőhelykezelési és -helyreállítási projekt erre a kihívásra adott komplex választ, miközben egyszerre érvényesítette a természet- és az árvízvédelem, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait. A Tiszántúlon, a Tisza...

TOVÁBB OLVASOK

Vekop

A szikes puszta újjászületése a Kiskunság peremén

2025. 10. 01.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nagyszabású projektet vezényelt a Pest vármegyei Apaj környékén, a Felső-kiskunsági pusztán, hogy a természetellenes vízrendezés nyomait eltüntessék és a leromlott ökoszisztéma lehetőséget kapjon a megújulásra. Az ilyen területek helyreállításával lehet ugyanis javítani a védett és közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelyek helyzetét, hozzájárulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A beavatkozási terület a Hortobágy után hazánk második legnagyobb összefüggő szikes pusztájának és vizes élőhely-láncolatának része, amelynek teljes kiterjedése több mint 11 ezer hektár....

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Életet adó víz az Ipoly mentén

2025. 09. 17.

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2016 és 2021 között egy átfogó élőhelyfejlesztési projektet valósított meg a középső Ipoly-völgyben. A fejlesztések középpontjában a víz állt, amely áradáskor kilép a medréből, és amelyre így sok helyen problémaként tekintenek. A projekt erősítette és igazolta azt a szemléletet, hogy a kiöntő víz nem veszély, hanem kincs, amelyet okosan a természet javára lehet fordítani anélkül, hogy az emberi tevékenységeket zavarná. A víz...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Vizes élőhelyek újraélesztve

2025. 07. 25.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) által megvalósított, „Élőhely-rehabilitáció a tiszakürti Kis-Tiszán, valamint a beregi és nyírségi lápok vízpótlása” című projekt kiváló példája annak, hogyan egyeztethetők össze a természetvédelmi célkitűzések és a klímaalkalmazkodási szempontok. A klímaváltozás hatásainak kezelése egyre sürgetőbb feladat. Ezt ismerte fel a KEHOP-4.1.0 pályázati felhívás, amely kifejezetten a vízgazdálkodási kihívásokra keresett megoldásokat. Célja a vízbiztonság növelése, a vízkárok megelőzése, a természetes élőhelyek vízellátottságának javítása, valamint a vízgazdálkodási infrastruktúra korszerűsítése volt, mindezt kifejezetten...

TOVÁBB OLVASOK

Vekop

A Budai-hegység és a Pilis barlangjainak komplex fejlesztése

2025. 07. 11.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nagyszabású természetvédelmi és turisztikai fejlesztést valósított meg a Pilisi Bioszféra Rezervátumban és a világörökségi várományos Budai-termálkarszt barlangrendszereiben. A projekt fő célja a területen található kiemelkedő geológiai és zoológiai értékek – elsősorban a barlangi denevérfajok – védelme, valamint a barlangok turisztikai és ismeretterjesztő szerepének erősítése volt. A fejlesztés egyik központi elemét a Budai-hegység két idegenforgalmi barlangjában, a Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-barlangban található világítási rendszerek korszerűsítése jelentette. A régi világítóberendezések helyét modern,...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Megóvták a szentendrei vízbázist

2025. 06. 27.

Szentendrén, a Dózsa György út mentén fekvő volt szovjet laktanya területén hosszú ideje fennálló környezeti kockázatot számoltak fel egy, az Országos Vízügyi Főigazgatóság által irányított, 5,5 milliárd forintos, európai uniós támogatással megvalósult projekt keretében. A beruházás célja a régió egyik legfontosabb ivóvízbázisának hosszú távú védelme volt. A három éven át tartó projekt példaértékű beavatkozást jelentett a klórozott szénhidrogénekkel szennyezett területek megtisztítására. A problémára, miszerint a szennyezett talajvíz miatt veszélybe került a vízbázis, az ezredforduló táján...

TOVÁBB OLVASOK

Older Posts