Tavak, halak, modern megoldások

Csendes a víztükör, kényelmesen úszkálnak a halak. Békés a táj. A mindennapokban azonban itt mozgalmas munka zajlik: etetés, lehalászás, szállítás – a hatékony haltermelés rutinfeladatai. Ma már ehhez a hagyományos szakmai tudás mellett korszerű technológiára és jól szervezett működésre is szükség van. A V-95 Kft. által működtetett Nagyatádi Tógazdaság modernizációját egy Európai Uniós társfinanszírozással megvalósult fejlesztés, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) segítette. A beruházás a korábbi halászati fejlesztések folytatásaként valósult meg. A V-95 Kft....

A felszín alatt rejtőző világ védelmében

Kirándulás közben legtöbbször a hegyek csúcsait, a panorámát vagy a kis hangulatos erdei ösvényeket figyeljük. Pedig a lábunk alatt egy másik, sokkal különlegesebb világ húzódik meg, amely évezredek óta őrzi hazánk természeti értékeit. Ezeknek a földalatti rejtett járatoknak és barlangoknak a megóvására indult átfogó természetvédelmi program a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.    Nem kevesebb, mint tizenkilenc barlangot és öt mesterséges üreget érintett a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben, a Visegrádi hegységben és a Bakonyban az...

Tényleg szemét?! – új komposzttechnológia született egy magyar fejlesztésben

Mi történik akkor, ha a mezőgazdaságban keletkező melléktermékeket nem problémaként, hanem lehetőségként kezeljük? Ha a zöldhulladék és a szennyvíziszap nem lerakókba kerül, hanem visszajut a természet körforgásába? Egy bonyhádi vállalkozás erre a kérdésre keresett választ, és a komplex fejlesztési program végére kézzelfogható eredményekkel rukkolt elő. A Human-Perspektiva Kft. célja egy új, innovatív technológiával előállított, magas tápértékű komposzttermék kifejlesztése volt. Az „INNOVA Pelso Blue Projekt” 2019 végén indult, majd két éven át tartó kutatási-fejlesztési munkával jutott...

Újjászületett a Péteri-tó

A Duna–Tisza közi Homokhátság egyik különleges vizes élőhelye a Péteri-tó. Uniós forrás segített az eredeti mederalakulatot visszaállítani, mely jelentős lépést jelent a térség természetvédelmében. A 220 hektáros szikes tó és a körülötte található szikes rétek és legelők 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. A terület páratlan madárvilága hazai viszonylatban is egyedülálló.   A tavat évtizedeken át emberi beavatkozások formálták. Az XX. század elején itt kialakított szabályozások következtében a szabad vízfelület jelentősen lecsökkent, a medret halastóként...

Kanyargós úton a gyökerekhez

Az évszázadokon át huncutul kacskaringózó Mura folyó nem csak az egyik legtréfásabb országhatárt rajzolta térképre Magyarország és Horvátország közé, de kialakította azt a természeti környezetet is, ami mind talajminőségét, mind élővilágát tekintve az ország egyik legértékesebbévé tette. Aztán az emberi tevékenység mindezt veszélybe sodorta. Felelős beavatkozásra volt szükség. A Zala megye délnyugati szegélyén kanyargó folyó anno időszakos árvizeivel zátonyokat, holtágakat, szigeteket formált, majd bontott le újra és újra. Ez a folyamatos változás hozta létre azt...

Szabályozott víz, élő ártér – sikeres természetvédelmi beavatkozás a Tisza mentén

A Tisza évszázadok óta formálta környezetét, az elmúlt másfél évszázad folyószabályozásai azonban mélyreható változásokat idéztek elő. A mederbevágódás következtében az ártéri területek egyre ritkábban jutottak vízhez, ami jelentős hatással volt a táj arculatára és az itt élő fajok fennmaradási esélyeire egyaránt. A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben uniós támogatással megvalósult élőhelykezelési és -helyreállítási projekt erre a kihívásra adott komplex választ, miközben egyszerre érvényesítette a természet- és az árvízvédelem, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait. A Tiszántúlon, a Tisza...

A szikes puszta újjászületése a Kiskunság peremén

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nagyszabású projektet vezényelt a Pest vármegyei Apaj környékén, a Felső-kiskunsági pusztán, hogy a természetellenes vízrendezés nyomait eltüntessék és a leromlott ökoszisztéma lehetőséget kapjon a megújulásra. Az ilyen területek helyreállításával lehet ugyanis javítani a védett és közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelyek helyzetét, hozzájárulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A beavatkozási terület a Hortobágy után hazánk második legnagyobb összefüggő szikes pusztájának és vizes élőhely-láncolatának része, amelynek teljes kiterjedése több mint 11 ezer hektár....

Életet adó víz az Ipoly mentén

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2016 és 2021 között egy átfogó élőhelyfejlesztési projektet valósított meg a középső Ipoly-völgyben. A fejlesztések középpontjában a víz állt, amely áradáskor kilép a medréből, és amelyre így sok helyen problémaként tekintenek. A projekt erősítette és igazolta azt a szemléletet, hogy a kiöntő víz nem veszély, hanem kincs, amelyet okosan a természet javára lehet fordítani anélkül, hogy az emberi tevékenységeket zavarná. A víz...

Vizes élőhelyek újraélesztve

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) által megvalósított, „Élőhely-rehabilitáció a tiszakürti Kis-Tiszán, valamint a beregi és nyírségi lápok vízpótlása” című projekt kiváló példája annak, hogyan egyeztethetők össze a természetvédelmi célkitűzések és a klímaalkalmazkodási szempontok. A klímaváltozás hatásainak kezelése egyre sürgetőbb feladat. Ezt ismerte fel a KEHOP-4.1.0 pályázati felhívás, amely kifejezetten a vízgazdálkodási kihívásokra keresett megoldásokat. Célja a vízbiztonság növelése, a vízkárok megelőzése, a természetes élőhelyek vízellátottságának javítása, valamint a vízgazdálkodási infrastruktúra korszerűsítése volt, mindezt kifejezetten...

A Budai-hegység és a Pilis barlangjainak komplex fejlesztése

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nagyszabású természetvédelmi és turisztikai fejlesztést valósított meg a Pilisi Bioszféra Rezervátumban és a világörökségi várományos Budai-termálkarszt barlangrendszereiben. A projekt fő célja a területen található kiemelkedő geológiai és zoológiai értékek – elsősorban a barlangi denevérfajok – védelme, valamint a barlangok turisztikai és ismeretterjesztő szerepének erősítése volt. A fejlesztés egyik központi elemét a Budai-hegység két idegenforgalmi barlangjában, a Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-barlangban található világítási rendszerek korszerűsítése jelentette. A régi világítóberendezések helyét modern,...

Hírlevél

© 2024 Együtt fejlődünk

Megszakítás