Bombatérből legelő – tájrehabilitáció a Hortobágyon

A Hortobágyi Nemzeti Park területén uniós támogatással megvalósult tájrehabilitációs projekt során több mint 4000 hektáron számolták fel a bombatér maradványait, hogy a terület újra a természeté lehessen. A Hortobágy szívében, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán terül el egy hatalmas, lakatlan, évtizedekig katonai célokra, bombázó lőtérként használt terület. A katonai jelenlét mély nyomot hagyott a tájon: több ezer bombatölcsér, mesterséges földformák és robbanótest-maradványok borították a vidéket. Azonban az elmúlt években európai uniós támogatással megvalósult, átfogó fejlesztés...

A Pilisi Parkerdőben az ökoturizmus jövője

Az aktív turizmus – ezen belül a gyalogos természetjárás – szerelmeseinek a szabadban eltöltött idő, a tájértékek megismerése és a fizikai aktivitás mellett rendkívül fontosak a megfelelő pihenési lehetőségek is. A Magyar Természetjáró Szövetség uniós támogatás segítségével olyan komplex projektet valósított meg, amelyben a modern infrastruktúra és a természet védelme közötti harmónia biztosítja, hogy a látogatók egyszerre élménydúsan, kényelmesen, ám felelősségteljesen fedezhessék fel a Pilis csodáit. A Lépésekre a Dunakanyartól projekt célja a legendás Országos Kéktúra...

Újra benépesült a babócsai Bika-rét – sikeresen befejeződött a vízpótlási projekt

A természetvédelem egyik alapvető célja az eredeti élőhelyek megőrzése, szükség esetén helyreállítása. A Somogy megyei Babócsa határában fekvő Bika-rét egykor vízben gazdag terület volt, ám az évek során a meder elzáródott, és a rét kiszáradt. Egy uniós támogatású természetvédelmi fejlesztés azonban most esély adott arra, hogy a terület ismét vízzel jól ellátott, nedves rétté váljon. A megoldás kulcsa a Rinya-patak vizének visszavezetése volt egy régi mellékágba, amely természetes módon táplálja a mocsárrétet. Ehhez egy vízkivezető...

Földalatti csodák védelme az Aggteleki Nemzeti Parkban

Az Aggteleki Nemzeti Park egyedülálló földtani értékekkel bíró terület, amelyek közül a barlangok kiemelkedő, nemzetközileg is elismert jelentőségűek. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében uniós támogatással megvalósult nagyszabású fejlesztés a térség földtani üregeinek és az ezekhez kapcsolódó sérülékeny élővilágnak a védelmét célozta, hozzájárulva a hazai természetvédelem stratégiai célkitűzéseihez. A lenyűgöző Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai, amelyek 1995. december 6-án kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, egyedülálló formagazdagságukkal és viszonylagos érintetlenségükkel várják a kíváncsi látogatókat.  Az...

Magyar szürke szarvasmarhával a biodiverzitásért a Bükki Nemzeti Parkban

Amikor a magyar szürke szarvasmarhákról esik szó, sokak számára a Hortobágy és a híres puszták képe jelenik meg. Azonban nemcsak a pusztákon találkozhatunk e különleges fajtával – a Dél-Hevesi Tájegységben is él egy 120 egyedből álló gulya. Európai uniós támogatásnak köszönhetően fejlesztették a tartás körülményeit és lehetőségeit, mely kulcsfontosságú a fajta megőrzése és a biodiverzitás fenntartása szempontjából. A Dél-hevesi Tájegység nemcsak a táj szépsége, hanem a környezettudatos gazdálkodás iránti elkötelezettsége révén is különleges helyet foglal...

Szimbiózisban a természettel – A Puszta Kapuja Látogatóközpont

Uniós támogatásnak köszönhetően nyílt meg a Puszta Kapuja információs központ Bugacon, amely egyedülálló lehetőséget kínál a látogatóknak, hogy komplex módon ismerkedjenek meg a Kiskunság természeti, kulturális és történelmi örökségeivel. Az új központ a régió gazdag tájának és élővilágának bemutatására összpontosít, miközben interaktív, játékos formában kínál tanulási lehetőségeket minden korosztály számára. A látogatóközpont célja, hogy valódi kincsesbánya legyen, ahol a környék élőhelyeinek védett fajai, valamint kultúrtörténeti és néprajzi értékei is helyet kapnak. Az állandó kiállítások révén...

Vízi madarak paradicsomává vált a Mezőföld

A Mezőföld varázslatos tájai számos értékes vizes élőhellyel büszkélkedhetnek, amelyek nemcsak a természet szerelmeseinek nyújtanak csodás élményeket, hanem kulcsszerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében is. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság uniós projektjének célja az volt, hogy ezen élőhelyek természetességét javítsák, terjedelmüket növeljék, otthont biztosítva az oltalom alatt álló fajok számára. A fejlesztés középpontjában három, Fejér vármegyében található, nemzetközi jelentőségű vizes élőhely áll: a Velencei-tavi Madárrezervátum, a Dinnyési-fertő és a Sárréti Tájvédelmi Körzet. Mind a három...

Komplex élőhely-fejlesztés a Zemplénben

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy hét év alatt valósította meg minden részletre kiterjedő projektjét, ami lehetővé tette, hogy a Zempléni Tájegység ismét korábbi fényében várja az állat- és növényvilág szerelmeseit. Az igazgatóság közel 1300 hektár rét, legelő, erdő és mocsárként, vízállásként nyilvántartott terület kezelését illetve fejlesztését végezte el többek között Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Fony, Olaszliszka, Sátoraljaújhely és Tokaj települések községhatáraiban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával. A természeti környezet egészséges állapotának a helyreállítása, a...

A Berek Világa Látogatóközpont hiánypótló ökoturisztikai fejlesztés

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával megvalósított projekt keretében új természetismereti élménypark létesült. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Natura 2000 területet bemutató hálózat kialakítása infrastruktúra-fejlesztéssel című projekt keretében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak köszönhetően a Dél-Balatoni berkek világába nyerhetünk bepillantást. Sokak számára bizonyára nem ismert, hogy a Balaton délnyugati térsége egy különleges mocsárvilágot rejt magában. Egykoron a Nagyberek a Balaton legnagyobb öble volt. Idővel e gyönyörű táj természetes mocsaras élőhelyeinek jelentős hányada...

Vizes élőhelyek rehabilitációja és komplex tájfejlesztés a Tápió-mentén

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával megvalósított projektnek köszönhetően javul a térség mikroklímája, emelkedik a talajvízszint, ami kedvezően hat ki a környező mezőgazdasági- és erdőterületekre. A Tápió mente komplex élőhelyvédelmi infrastruktúra fejlesztése című projekt keretében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a jászberényi Hajta-mocsár területén a patak időszakos visszaduzzasztásával lehetőséget kapott a vizes élőhelyek rehabilitációjára. A ’60-as években a patak csatornába terelése sajnálatos módon a Hajta-menti rétek és nádasok kiszáradásához vezetett, ezáltal a környék növény-...

Hírlevél

© 2024 Együtt fejlődünk

Megszakítás