természetvédelem – Együtt fejlődünk

Újjászületett a Péteri-tó

2026. 02. 09.

A Duna–Tisza közi Homokhátság egyik különleges vizes élőhelye a Péteri-tó. Uniós forrás segített az eredeti mederalakulatot visszaállítani, mely jelentős lépést jelent a térség természetvédelmében. A 220 hektáros szikes tó és a körülötte található szikes rétek és legelők 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. A terület páratlan madárvilága hazai viszonylatban is egyedülálló. A tavat évtizedeken át emberi beavatkozások formálták. Az XX. század elején itt kialakított szabályozások következtében a szabad vízfelület jelentősen lecsökkent, a medret halastóként...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Kanyargós úton a gyökerekhez

2026. 01. 28.

Az évszázadokon át huncutul kacskaringózó Mura folyó nem csak az egyik legtréfásabb országhatárt rajzolta térképre Magyarország és Horvátország közé, de kialakította azt a természeti környezetet is, ami mind talajminőségét, mind élővilágát tekintve az ország egyik legértékesebbévé tette. Aztán az emberi tevékenység mindezt veszélybe sodorta. Felelős beavatkozásra volt szükség. A Zala megye délnyugati szegélyén kanyargó folyó anno időszakos árvizeivel zátonyokat, holtágakat, szigeteket formált, majd bontott le újra és újra. Ez a folyamatos változás hozta létre azt...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Vizes élőhelyek újraélesztve

2025. 07. 25.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) által megvalósított, „Élőhely-rehabilitáció a tiszakürti Kis-Tiszán, valamint a beregi és nyírségi lápok vízpótlása” című projekt kiváló példája annak, hogyan egyeztethetők össze a természetvédelmi célkitűzések és a klímaalkalmazkodási szempontok. A klímaváltozás hatásainak kezelése egyre sürgetőbb feladat. Ezt ismerte fel a KEHOP-4.1.0 pályázati felhívás, amely kifejezetten a vízgazdálkodási kihívásokra keresett megoldásokat. Célja a vízbiztonság növelése, a vízkárok megelőzése, a természetes élőhelyek vízellátottságának javítása, valamint a vízgazdálkodási infrastruktúra korszerűsítése volt, mindezt kifejezetten...

TOVÁBB OLVASOK

Vekop

A Budai-hegység és a Pilis barlangjainak komplex fejlesztése

2025. 07. 11.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nagyszabású természetvédelmi és turisztikai fejlesztést valósított meg a Pilisi Bioszféra Rezervátumban és a világörökségi várományos Budai-termálkarszt barlangrendszereiben. A projekt fő célja a területen található kiemelkedő geológiai és zoológiai értékek – elsősorban a barlangi denevérfajok – védelme, valamint a barlangok turisztikai és ismeretterjesztő szerepének erősítése volt. A fejlesztés egyik központi elemét a Budai-hegység két idegenforgalmi barlangjában, a Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-barlangban található világítási rendszerek korszerűsítése jelentette. A régi világítóberendezések helyét modern,...

TOVÁBB OLVASOK

Vekop

Gyalogszerrel a Börzsönyben

2025. 06. 23.

2017 és 2020 között a Magyar Természetjáró Szövetség és az Ipoly Erdő Zrt. közös munkájának, valamint uniós támogatásnak köszönhetően négy helyszínen újult meg az erdei infrastruktúra a Börzsöny térségében. Az eredmény egy olyan átfogó turisztikai hálózat lett, amely nem kizárólag a tapasztalt gyalogos kalandoroknak kínál maradandó élményeket – hanem egyaránt megszólítja mindazokat is, akik kikapcsolódásra, természetközeli feltöltődésre vagy épp kulturális felfedezésekre vágynak. A fejlesztések egyik kiemelkedő helyszíne Királyrét, amely hosszú ideje a természetjárók egyik legkedveltebb...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Bombatérből legelő – tájrehabilitáció a Hortobágyon

2025. 06. 06.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén uniós támogatással megvalósult tájrehabilitációs projekt során több mint 4000 hektáron számolták fel a bombatér maradványait, hogy a terület újra a természeté lehessen. A Hortobágy szívében, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán terül el egy hatalmas, lakatlan, évtizedekig katonai célokra, bombázó lőtérként használt terület. A katonai jelenlét mély nyomot hagyott a tájon: több ezer bombatölcsér, mesterséges földformák és robbanótest-maradványok borították a vidéket. Azonban az elmúlt években európai uniós támogatással megvalósult, átfogó fejlesztés...

TOVÁBB OLVASOK

Ginop

A Pilisi Parkerdőben az ökoturizmus jövője

2025. 04. 28.

Az aktív turizmus – ezen belül a gyalogos természetjárás – szerelmeseinek a szabadban eltöltött idő, a tájértékek megismerése és a fizikai aktivitás mellett rendkívül fontosak a megfelelő pihenési lehetőségek is. A Magyar Természetjáró Szövetség uniós támogatás segítségével olyan komplex projektet valósított meg, amelyben a modern infrastruktúra és a természet védelme közötti harmónia biztosítja, hogy a látogatók egyszerre élménydúsan, kényelmesen, ám felelősségteljesen fedezhessék fel a Pilis csodáit. A Lépésekre a Dunakanyartól projekt célja a legendás Országos Kéktúra...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Újra benépesült a babócsai Bika-rét – sikeresen befejeződött a vízpótlási projekt

2025. 04. 14.

A természetvédelem egyik alapvető célja az eredeti élőhelyek megőrzése, szükség esetén helyreállítása. A Somogy megyei Babócsa határában fekvő Bika-rét egykor vízben gazdag terület volt, ám az évek során a meder elzáródott, és a rét kiszáradt. Egy uniós támogatású természetvédelmi fejlesztés azonban most esély adott arra, hogy a terület ismét vízzel jól ellátott, nedves rétté váljon. A megoldás kulcsa a Rinya-patak vizének visszavezetése volt egy régi mellékágba, amely természetes módon táplálja a mocsárrétet. Ehhez egy vízkivezető...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Földalatti csodák védelme az Aggteleki Nemzeti Parkban

2025. 02. 26.

Az Aggteleki Nemzeti Park egyedülálló földtani értékekkel bíró terület, amelyek közül a barlangok kiemelkedő, nemzetközileg is elismert jelentőségűek. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében uniós támogatással megvalósult nagyszabású fejlesztés a térség földtani üregeinek és az ezekhez kapcsolódó sérülékeny élővilágnak a védelmét célozta, hozzájárulva a hazai természetvédelem stratégiai célkitűzéseihez. A lenyűgöző Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai, amelyek 1995. december 6-án kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, egyedülálló formagazdagságukkal és viszonylagos érintetlenségükkel várják a kíváncsi látogatókat. Az...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Magyar szürke szarvasmarhával a biodiverzitásért a Bükki Nemzeti Parkban

2025. 02. 19.

Amikor a magyar szürke szarvasmarhákról esik szó, sokak számára a Hortobágy és a híres puszták képe jelenik meg. Azonban nemcsak a pusztákon találkozhatunk e különleges fajtával – a Dél-Hevesi Tájegységben is él egy 120 egyedből álló gulya. Európai uniós támogatásnak köszönhetően fejlesztették a tartás körülményeit és lehetőségeit, mely kulcsfontosságú a fajta megőrzése és a biodiverzitás fenntartása szempontjából. A Dél-hevesi Tájegység nemcsak a táj szépsége, hanem a környezettudatos gazdálkodás iránti elkötelezettsége révén is különleges helyet foglal...

TOVÁBB OLVASOK

Older Posts