Vizes élőhelyek újraélesztve

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) által megvalósított, „Élőhely-rehabilitáció a tiszakürti Kis-Tiszán, valamint a beregi és nyírségi lápok vízpótlása” című projekt kiváló példája annak, hogyan egyeztethetők össze a természetvédelmi célkitűzések és a klímaalkalmazkodási szempontok. A klímaváltozás hatásainak kezelése egyre sürgetőbb feladat. Ezt ismerte fel a KEHOP-4.1.0 pályázati felhívás, amely kifejezetten a vízgazdálkodási kihívásokra keresett megoldásokat. Célja a vízbiztonság növelése, a vízkárok megelőzése, a természetes élőhelyek vízellátottságának javítása, valamint a vízgazdálkodási infrastruktúra korszerűsítése volt, mindezt kifejezetten...

A Budai-hegység és a Pilis barlangjainak komplex fejlesztése

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nagyszabású természetvédelmi és turisztikai fejlesztést valósított meg a Pilisi Bioszféra Rezervátumban és a világörökségi várományos Budai-termálkarszt barlangrendszereiben. A projekt fő célja a területen található kiemelkedő geológiai és zoológiai értékek – elsősorban a barlangi denevérfajok – védelme, valamint a barlangok turisztikai és ismeretterjesztő szerepének erősítése volt. A fejlesztés egyik központi elemét a Budai-hegység két idegenforgalmi barlangjában, a Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-barlangban található világítási rendszerek korszerűsítése jelentette. A régi világítóberendezések helyét modern,...

Gyalogszerrel a Börzsönyben

2017 és 2020 között a Magyar Természetjáró Szövetség és az Ipoly Erdő Zrt. közös munkájának, valamint uniós támogatásnak köszönhetően négy helyszínen újult meg az erdei infrastruktúra a Börzsöny térségében. Az eredmény egy olyan átfogó turisztikai hálózat lett, amely nem kizárólag a tapasztalt gyalogos kalandoroknak kínál maradandó élményeket – hanem egyaránt megszólítja mindazokat is, akik kikapcsolódásra, természetközeli feltöltődésre vagy épp kulturális felfedezésekre vágynak. A fejlesztések egyik kiemelkedő helyszíne Királyrét, amely hosszú ideje a természetjárók egyik legkedveltebb...

Bombatérből legelő – tájrehabilitáció a Hortobágyon

A Hortobágyi Nemzeti Park területén uniós támogatással megvalósult tájrehabilitációs projekt során több mint 4000 hektáron számolták fel a bombatér maradványait, hogy a terület újra a természeté lehessen. A Hortobágy szívében, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán terül el egy hatalmas, lakatlan, évtizedekig katonai célokra, bombázó lőtérként használt terület. A katonai jelenlét mély nyomot hagyott a tájon: több ezer bombatölcsér, mesterséges földformák és robbanótest-maradványok borították a vidéket. Azonban az elmúlt években európai uniós támogatással megvalósult, átfogó fejlesztés...

A Pilisi Parkerdőben az ökoturizmus jövője

Az aktív turizmus – ezen belül a gyalogos természetjárás – szerelmeseinek a szabadban eltöltött idő, a tájértékek megismerése és a fizikai aktivitás mellett rendkívül fontosak a megfelelő pihenési lehetőségek is. A Magyar Természetjáró Szövetség uniós támogatás segítségével olyan komplex projektet valósított meg, amelyben a modern infrastruktúra és a természet védelme közötti harmónia biztosítja, hogy a látogatók egyszerre élménydúsan, kényelmesen, ám felelősségteljesen fedezhessék fel a Pilis csodáit. A Lépésekre a Dunakanyartól projekt célja a legendás Országos Kéktúra...

Újra benépesült a babócsai Bika-rét – sikeresen befejeződött a vízpótlási projekt

A természetvédelem egyik alapvető célja az eredeti élőhelyek megőrzése, szükség esetén helyreállítása. A Somogy megyei Babócsa határában fekvő Bika-rét egykor vízben gazdag terület volt, ám az évek során a meder elzáródott, és a rét kiszáradt. Egy uniós támogatású természetvédelmi fejlesztés azonban most esély adott arra, hogy a terület ismét vízzel jól ellátott, nedves rétté váljon. A megoldás kulcsa a Rinya-patak vizének visszavezetése volt egy régi mellékágba, amely természetes módon táplálja a mocsárrétet. Ehhez egy vízkivezető...

Földalatti csodák védelme az Aggteleki Nemzeti Parkban

Az Aggteleki Nemzeti Park egyedülálló földtani értékekkel bíró terület, amelyek közül a barlangok kiemelkedő, nemzetközileg is elismert jelentőségűek. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében uniós támogatással megvalósult nagyszabású fejlesztés a térség földtani üregeinek és az ezekhez kapcsolódó sérülékeny élővilágnak a védelmét célozta, hozzájárulva a hazai természetvédelem stratégiai célkitűzéseihez. A lenyűgöző Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai, amelyek 1995. december 6-án kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, egyedülálló formagazdagságukkal és viszonylagos érintetlenségükkel várják a kíváncsi látogatókat.  Az...

Magyar szürke szarvasmarhával a biodiverzitásért a Bükki Nemzeti Parkban

Amikor a magyar szürke szarvasmarhákról esik szó, sokak számára a Hortobágy és a híres puszták képe jelenik meg. Azonban nemcsak a pusztákon találkozhatunk e különleges fajtával – a Dél-Hevesi Tájegységben is él egy 120 egyedből álló gulya. Európai uniós támogatásnak köszönhetően fejlesztették a tartás körülményeit és lehetőségeit, mely kulcsfontosságú a fajta megőrzése és a biodiverzitás fenntartása szempontjából. A Dél-hevesi Tájegység nemcsak a táj szépsége, hanem a környezettudatos gazdálkodás iránti elkötelezettsége révén is különleges helyet foglal...

Szimbiózisban a természettel – A Puszta Kapuja Látogatóközpont

Uniós támogatásnak köszönhetően nyílt meg a Puszta Kapuja információs központ Bugacon, amely egyedülálló lehetőséget kínál a látogatóknak, hogy komplex módon ismerkedjenek meg a Kiskunság természeti, kulturális és történelmi örökségeivel. Az új központ a régió gazdag tájának és élővilágának bemutatására összpontosít, miközben interaktív, játékos formában kínál tanulási lehetőségeket minden korosztály számára. A látogatóközpont célja, hogy valódi kincsesbánya legyen, ahol a környék élőhelyeinek védett fajai, valamint kultúrtörténeti és néprajzi értékei is helyet kapnak. Az állandó kiállítások révén...

Vízi madarak paradicsomává vált a Mezőföld

A Mezőföld varázslatos tájai számos értékes vizes élőhellyel büszkélkedhetnek, amelyek nemcsak a természet szerelmeseinek nyújtanak csodás élményeket, hanem kulcsszerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében is. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság uniós projektjének célja az volt, hogy ezen élőhelyek természetességét javítsák, terjedelmüket növeljék, otthont biztosítva az oltalom alatt álló fajok számára. A fejlesztés középpontjában három, Fejér vármegyében található, nemzetközi jelentőségű vizes élőhely áll: a Velencei-tavi Madárrezervátum, a Dinnyési-fertő és a Sárréti Tájvédelmi Körzet. Mind a három...

Hírlevél

© 2024 Együtt fejlődünk

Megszakítás