vízgazdálkodás – Együtt fejlődünk

Biztonságosabb ellátás és csökkenő veszteség: megújult a pécsi víziközmű-hálózat

2026. 04. 24.

Pécs vízellátó és szennyvízelvezető rendszere több mint 130 éve szolgálta a várost. Ez a hosszú múlt egyszerre jelentett értéket és komoly kihívást, hiszen a hálózat jelentős része elavulttá vált, ami egyre nagyobb terhet rótt a mindennapi működésre. Az elmúlt évek fejlesztései ellenére a rendszer állapota indokolttá tette a nagyobb léptékű korszerűsítést. Sok helyen még rendkívül régi vezetékek működtek, máshol pedig a korábban alkalmazott technológiák öregedtek el. Mindez növelte a meghibásodások, a csőtörések és az ellátási...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Így erősödött az árvízvédelem

2026. 03. 18.

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Zagyva és a Tisza menti árvízvédelem. A térség uniós forrásból támogatott fejlesztésének köszönhetően több töltésszakaszt megerősítettek, műtárgyak újultak meg vagy épültek át, és olyan korszerű védelmi infrastruktúra jött létre, amely hosszú távon is hozzájárul a folyók mentén élő települések biztonságához. A projekt négy kiemelt területet érintett: három fejlesztési szakasz valósult meg a Zagyva mentén, egy pedig a Tisza jobb partján. A cél az volt, hogy a meglévő árvízvédelmi rendszer korszerűbbé,...

TOVÁBB OLVASOK

Mahop

Jó gyakorlat a magyar akvakultúrában

2026. 03. 09.

Az Akasztói tógazdaság fejlesztése megmutatja, hogyan válhat egy hagyományos halgazdaság a modern, fenntartható akvakultúra valódi jó gyakorlatává. Uniós projekt támogatta a halgazdálkodás hatékonyságának növelését, a termelési folyamatok korszerűsítését és a gazdaság működésének hosszú távú fenntarthatóbbá tételét Akasztón. A beruházás egyszerre szolgálja a gazdaság versenyképességének erősítését és a környezeti kihívások kezelését. A fejlesztés egyik fontos eleme a takarmányozási és tárolási infrastruktúra modernizálása volt. Ennek keretében két új magtárat építettek: az egyik a takarmány biztonságos tárolását biztosítja,...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Nem mese a tiszta víz Koppányszántón

2026. 03. 04.

Van egy mese arról, milyen fontos és nélkülözhetetlen a mindennapi életünkben a só. A vízről talán még nem született ilyen tanmese, annyira magától értetődő, hogy víz nélkül nincs élet. Mivel az ember testének körülbelül 60%-a víz, számunkra ez a biológiai működésünk közege. A sejtjeink belseje, a vérünk tele vannak vízzel, az anyagcsere-folyamataink is mind vízben zajlanak. A tápanyagok vízben oldódva jutnak el a sejtjeinkhez, a salakanyagok pedig vízben oldódva távoznak. Ráadásul az sem mindegy, milyen...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Újjászületett a Péteri-tó

2026. 02. 09.

A Duna–Tisza közi Homokhátság egyik különleges vizes élőhelye a Péteri-tó. Uniós forrás segített az eredeti mederalakulatot visszaállítani, mely jelentős lépést jelent a térség természetvédelmében. A 220 hektáros szikes tó és a körülötte található szikes rétek és legelők 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. A terület páratlan madárvilága hazai viszonylatban is egyedülálló. A tavat évtizedeken át emberi beavatkozások formálták. Az XX. század elején itt kialakított szabályozások következtében a szabad vízfelület jelentősen lecsökkent, a medret halastóként...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Szabályozott víz, élő ártér – sikeres természetvédelmi beavatkozás a Tisza mentén

2025. 12. 17.

A Tisza évszázadok óta formálta környezetét, az elmúlt másfél évszázad folyószabályozásai azonban mélyreható változásokat idéztek elő. A mederbevágódás következtében az ártéri területek egyre ritkábban jutottak vízhez, ami jelentős hatással volt a táj arculatára és az itt élő fajok fennmaradási esélyeire egyaránt. A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben uniós támogatással megvalósult élőhelykezelési és -helyreállítási projekt erre a kihívásra adott komplex választ, miközben egyszerre érvényesítette a természet- és az árvízvédelem, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait. A Tiszántúlon, a Tisza...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Tiszta jövő Madarason és Katymáron

2025. 11. 21.

Madaras és Katymár lakosai hosszú évtizedeken át kényszerűen együtt éltek azzal a mindennapokat meghatározó problémával, hogy a településeken nem állt rendelkezésre sem csatornahálózat, sem működő szennyvíztisztító telep. Így mindkét községben létfontosságú volt, hogy a szennyvíz- és környezetterhelési problémákra végleges megoldás szülessen. Uniós társfinanszírozással mindez végre lehetővé vált. A fejlesztés előtt a települések háztartásai saját tárolókkal és szikkasztókkal próbálták kezelni a szennyvíz elhelyezését, ám a növekvő lakossági igények mellett ezek a rendszerek a már nem tudtak...

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Záportározóval erősítették az árvízi biztonságot Magyarszéken

2025. 10. 22.

2010 tavaszán a Baranya-csatorna kilépett medréből. Magyarszéken és környékén napokig csak a víz uralta a tájat. Udvarok, pincék, kertek tűntek el a hirtelen lezúduló eső alatt, a helyiek pedig tehetetlenül figyelték, ahogy a víz lassan mindent ellep. Akkor még kevesen gondolták, hogy a következő évtizedben a hasonló villámárvizek mindennapossá válhatnak. A klímaváltozás miatt az ilyen szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbak lettek, és ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb árhullám, hanem az, hogyan tudunk...

TOVÁBB OLVASOK

Vekop

A szikes puszta újjászületése a Kiskunság peremén

2025. 10. 01.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nagyszabású projektet vezényelt a Pest vármegyei Apaj környékén, a Felső-kiskunsági pusztán, hogy a természetellenes vízrendezés nyomait eltüntessék és a leromlott ökoszisztéma lehetőséget kapjon a megújulásra. Az ilyen területek helyreállításával lehet ugyanis javítani a védett és közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelyek helyzetét, hozzájárulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A beavatkozási terület a Hortobágy után hazánk második legnagyobb összefüggő szikes pusztájának és vizes élőhely-láncolatának része, amelynek teljes kiterjedése több mint 11 ezer hektár....

TOVÁBB OLVASOK

Kehop

Életet adó víz az Ipoly mentén

2025. 09. 17.

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2016 és 2021 között egy átfogó élőhelyfejlesztési projektet valósított meg a középső Ipoly-völgyben. A fejlesztések középpontjában a víz állt, amely áradáskor kilép a medréből, és amelyre így sok helyen problémaként tekintenek. A projekt erősítette és igazolta azt a szemléletet, hogy a kiöntő víz nem veszély, hanem kincs, amelyet okosan a természet javára lehet fordítani anélkül, hogy az emberi tevékenységeket zavarná. A víz...

TOVÁBB OLVASOK

Older Posts