Két rendezvényt tartottak az elmúlt hetekben a Felzárkózó települések programban 2024-ben indult, Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) európai uniós finanszírozású Pillér projekt kapcsán. Először a most csatlakozó települések polgármesterei és a Felzárkózó települések program megvalósító szervezeteinek képviselői részére tartottak tájékoztatót. Néhány nappal később pedig sajtónyilvános kerekasztal-beszélgetésen mutatták be a projekt első évének eredményeit.
A 2021-2027-es uniós fejlesztési időszakban minden tagállam kijelöli a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentősen hozzájárulnak az adott program céljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven Pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célkitűzések elérésében betöltött szerepükre. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egyik kijelölt Pillére a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) című projekt. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztési program átfogóan kívánja segíteni Magyarország hátrányos helyzetű térségeinek és településeinek felzárkózását, a szociális és gazdasági kapcsolatok erősítését, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. A 300 legszegényebb magyarországi települést célzó Jelenlét Program 70,4 milliárd forint európai uniós forrásból, állami előfinanszírozással működik.
A 2019-ben elindított esélyteremtő terv kiemelkedő pillére a Jelenlét a felzárkózó településeken projekt. Megvalósításával – mely idén január 1-jén indult, és 2029. június 30-áig tart – a kormányzat kiemelt koordinátorként a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és további 27 egyházi és civil karitatív szervezetet bízott meg. 2024 végéig 238 település csatlakozott a programhoz, jövőre pedig újabb hatvan településen indul el a munka. A projekt a koragyermekkortól az egészségügyön át a közösségi életig számos részprogrammal segíti a nehéz helyzetű családokat. A projekt fókuszában a kisgyerekek vannak, a program magját ezért a gyermekházak adják. Az itt induló edukáció kulcsa az, hogy az anyák számára olyan körülményeket és szociális közeget biztosítsanak ezeken a helyeken, hogy be akarjanak jönni. Ezt támogatja a játszóterek építése és a sportprogramok szervezése is. Az egészségügyi ellátás javulása terén nagy reményeket fűznek a telemedicinális rendelési forma bevezetéséhez, jelenleg már 39 településen látják el így a betegeket.
A programnak azonban számos egyéb eleme is van, melyet több forrásból finanszíroznak. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében például naperőműveket építenek, és előre fizetős villanyórát szerelnek fel annak érdekében, hogy elejét vegyék az illegális áramvételezésnek. Mivel megfelelő lakhatás biztosítása nélkül nehéz felzárkóztatásról beszélni, ezért rendbe hozzák a romos házakat. A tervek szerint kétezer így felújított és új építésű házat szeretnének bérlakásként kiadni.
A korábbi felzárkózó programok rendre egy-egy társadalmi csoportra, problémára fókuszáltak, ezzel szemben a Felzárkózó települések program az egész települést komplexen fogja át. A program alapját adó Jelenlét módszertan esélyt és lehetőséget ad, hogy felnőve mindenki maga dönthessen további életéről. A lehetőség megteremtése a Jelenlét egyik legfontosabb feladata.
Forrás: MTI/FeTe/Index/NFK
