Lent a mélyben fortyog a Föld belseje. Az ősi földmag hője keveredik a radioaktív bomlásból származó hővel. Minél mélyebbre megyünk, annál nagyobb a forróság: kilométerenként nagyából 30 fokkal nő a hőmérséklet. Ha felszínre tudjuk hozni ezt a kiapadhatatlan hőt, bátran várhatjuk a leghidegebb téli napokat is.
Lenti alatt is ott lapult ez a nagyszerű energiaforrás. A városban 1970-ben találtak termálvizet, amelyet később gyógyvízzé is minősítettek, ám a mélyben rejlő hő nemcsak a fürdőzőknek jelenthet értéket. A város egy európai uniós támogatással megvalósított fejlesztésben azt a célt tűzte ki, hogy tíz közintézmény fűtését gázüzeműről geotermikus energiával működővé alakítsa.
A fenntartható településüzemeltetés és településfejlesztés kulcsa, amikor a települések az igényeiket egyre inkább a helyi adottságokra építve tudják kielégíteni. Amikor az ilyen önálló, helyi megoldások az energiagazdálkodási rendszereket is érintik, az egyszerre jelenthet környezeti és pénzügyi előnyöket a településnek.
A Lenti Város Önkormányzata és a Lenti Városgazdálkodási Kft. konzorciumában megvalósult projekt során új termelőkutat fúrtak, visszasajtoló kutat alakítottak ki, szivattyúház és puffertartály létesült, és több mint három kilométernyi vezetéket építettek ki. A rendszer tíz intézményt kapcsolt össze a távhőhálózattal.
Az új termelőkútból mintegy másfél kilométer mélységből érkezik a meleg víz. A kútfejnél körülbelül 68 Celsius-fokos hőmérsékletű a víz, hozama pedig percenként több mint ötszáz liter, azaz óránként több mint harmincezer liter. Ez a mennyiség megfelelő betáplálást jelent a kiszolgált épületeknek. Természetesen – miután leadja a hőjét- a vizet visszasajtolják a föld mélyébe, hogy a vízadó réteg biztonsága ne sérüljön. A visszakerülő víz még mindig körülbelül ötven fokos, ami segíti a rendszer hosszú távon fenntartható, gazdaságos, és műszakilag kiszámítható működtetését.
| A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó megújuló energia. A forrás kitermelése viszonylag olcsónak számít, a hőhasznosítás pedig nem jár közvetlen légszennyezéssel. A geotermikus energia fűtésre, mezőgazdasági célokra és villamosenergia-termelésre is használható. A Föld belső hője emberi időléptékben gyakorlatilag folyamatos energiaforrást jelent, bár a termálvízkészletek felelős használata és a lehűlt víz visszasajtolása fontos szerepet kap a fenntarthatóságban. |
A geotermikus hálózatra az Arany János Általános Iskola, a Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet, a Városi Művelődési Központ és Városi Könyvtár, a Polgármesteri Hivatal, a Gönczi Ferenc Gimnázium, a Mesevár Óvoda két telephelye, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, a Lenti Járási Hivatal és a Lámfalussy Sándor Szakképző Iskola került rá.
Az új fűtési rendszer tehát környezetvédelmi és gazdasági szempontból is előnyösebb a gázfűtésnél. A szivattyúk működtetése, a szűrők cseréje és a hálózat karbantartása természetesen költségekkel jár, de az új rendszer összességében olcsóbb fűtést és kiszámíthatóbb helyi energiaellátást eredményezett.
A geotermikus fűtés viszonylag gyors, átlagosan ötéves megtérülésű technológiának számít. Figyelembe véve a már említett fenntarthatósági és környezeti szempontokat is, mindenképpen előnyös technológiai újítás a településen a föld mélyén rejlő hő munkába állítása.
A program a TOP-3.2.2-15-ZA1-2016-00008 azonosító projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósult meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben: Tovább
