Egy kisgyerek életének egyik meghatározó mérföldköve, amikor tudatosul benne a tény, hogy a tevék hátán a púpok száma nem véletlenszerűen hol egy hol pedig kettő, és különösen nem összekeverhetők az egypúpúak a kétpúpúakkal, mivel itt két külön fajról van szó, ráadásul az egyetlen púppal élőket dromedárnak is hívják. E felismeréstől fogva aztán tudatosan választanak plüsst, megingathatatlanul vitatkoznak a nagyszülőkkel púpok számáról, és persze soha nem keresnek majd két púpot a dromedárok állatkerti kifutójánál.
A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark az ország egyik nagy hírű vidéki állatkertje, amely 1958 óta várja a látogatókat. Az állatkertet – különösen az utóbbi 1-2 évtizedben – nagy erőkkel folyamatosan fejlesztik. Az európai uniós támogatással a TOP „Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés” című pályázatának keretében megvalósult projekt jelentős beruházásokat tett lehetővé a parkban. A fejlesztés célja az volt, hogy olyan látványos turisztikai attrakciók jöjjenek létre, amelyek fenntarthatóak és hozzájárulnak mind a kulturális és természeti értékek megőrzéséhez, mind a helyi gazdaság megerősítéséhez, jelen esetben elsősorban a turizmus volumenének növelése révén.
A beruházás keretében új oroszlánház és -kifutó, tágas dromedár-látványkifutó és állatsimogató, valamint új medveház épült, továbbá megújult a szavanna tó és környezete, ahol a látogatók fa stégen sétálhatnak végig a víz felett. Az állatok számára természetes élőhelyükhöz hasonló környezetet alakítottak ki, így a sörényes juhok, hegyi kérődzők és dromedárok most már olyan kifutókban élhetnek, amelyek megfelelnek az állatjóléti elvárásoknak, miközben az állatkert közönségének is lenyűgöző látványt nyújtanak. A Kalandozoo játszótér a legkisebbeknek ad új élményt, míg a modern vendégforgalmi bejárat és parkosítás a fogadóteret is 21. századi színvonalra emelte.
A projekt egyik különleges hozadéka volt, hogy a fejlesztések révén az állatkert nemzetközi kutatásokbefogadására is alkalmassá vált. A korszerű állatházak, megfigyelő terek és kutatói infrastruktúra lehetővé tette, hogy etológusok, állatorvosok és biológusok valós környezetben vizsgálják az állatok viselkedését, kommunikációját és szociális struktúráit. Ezzel az állatkert a tudósok térképén is előkelő helyre került. A fejlesztés hosszú távú céljaként megfogalmazódott, hogy a park egyenletesebb látogatói eloszlással, egész éves programkínálattal és kutatási bázisával stabil intézménnyé váljon a hazai és nemzetközi szakmai életben egyaránt.
És mi lett a dromedárokkal? Az új kifutóban egy külön kis oázis várja őket, homokdűnékkel, pálmafákkal és tágas térrel. Az egyik gondozó mesélte, hogy az első nap, amikor kiengedték őket, az egyik egypúpú halkan brummogva körbefutott, majd a legmagasabb pontra állva percekig nézett körbe, mintha csak elégedetten nyugtázná, hogy végre otthon van. Azóta a gyerekek kedvence lett, és az is lehet, hogy a kislány, aki heves gesztikulációval magyarázza nagymamájának, miért csak egy púpja van ennek az állatnak, egyszer majd kutatóként tér vissza az állatkertbe.
A program a TOP-6.1.4-16-VP1-2017-00001 projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósult meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
