Balin, jász, paduc, domolykó, aranykárász, compó! Mondanak ezek a szavak valamit? A hozzáértőknek nyilván igen, a laikusoknak vélhetően kevésbé. Ugyanakkor ők voltak a főszereplői a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nagyszabású projektjének, ugyanis pontyfélékről van szó, méghozzá őshonos fajokról, melyeknek intenzív termelését és tenyésztését sikerült megvalósítania az intézmény kutatóinak.
A hazai halgazdálkodás az elmúlt évek jogszabály-változásainak, illetve gazdálkodási szemlélet átalakulásának köszönhetően jelentősen megváltozott. A természetes vizeken a horgászati hasznosítás kapott prioritást a kereskedelmi célú halászattal szemben, így e vizek népesítő anyag igénye is átalakult. Megnőtt a kereslet a horgászati szempontból jelentős, őshonos pontyfélék iránt. A magyarországi akvakultúrára napjainkban is az extenzív, ponty-centrikus tógazdasági termelés jellemző. Néhány évvel ezelőtt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak szakmai hozzájárulásával és vezetésével innovációs fejlesztések révén hat, jó piaci potenciállal rendelkező halfaj termeléstechnológiája került kidolgozásra. A projekt keretében a szakértők új termelési, tartási, szaporítási és takarmányozási módszereket alkalmaztak, amelyeknek köszönhetően a halgazdálkodás gazdaságosabbá, eredményesebbé és környezetkímélőbbé vált. A komplex kutatási munka és infrastruktúrafejlesztés eredményeként új technológiai eljárásokat, úszóketrec prototípusokat, takarmányozási anyagokat fejlesztettek ki.
A beruházás során sikerült olyan alacsony erőforrás-felhasználású nevelési rendszert kidolgozni, mely a hagyományos átfolyóvizes rendszerek környezetre gyakorolt negatív hatásait jelentősen csökkenti.A kontrollált körülmények között történő, zárt rendszerű intenzív haltermelés sokkal inkább meg tud felelni az élelmiszerbiztonsággal és élelmiszerminőséggel kapcsolatos fogyasztói elvárásoknak, emellett a fenntarthatósági szempontok is jobban érvényesülnek.
Ezen túlmenően közösségi médiafelület és modern, bemutatótermekkel és laboratóriummal felszerelt Tudás- és Technológiatranszfer Központ kialakítására is sor került.
| Az őshonos pontyfélék intenzív termelése Magyarországon egyedülálló és úttörő kezdeményezés, amely jelentős előrelépést jelent a hazai halgazdálkodásban. A projekt során kidolgozott új módszerek és technológiák segítségével sikerült hatékonyan és fenntarthatóan tenyészteni ezeket a jelentős horgászati és kereskedelmi értékkel rendelkező halakat. |
A fejlesztés a MAHOP-2.1.1-2016-2017-00002 projektnek köszönhetően, uniós forrás bevonásával valósulhatott meg.
A projektről többet megtudhatsz a támogatott projekt keresőben: tovább
