A demográfiai kihívások kezelése a hátrányos helyzetű csoportok mobilizálásán keresztül című szakmai konferenciával 2024. december 4-én hivatalosan is megnyitották A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése című Pillér projektet, ami a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) támogatásával valósul meg.
A 2021-27-es programozási időszak stratégiai fontosságú műveletei (operations of strategic importance, OSI), közérthetőbb nevükön Pillérek egyik célja, hogy nagyobb láthatóságot biztosítsanak az uniós támogatásoknak, széles körben megmutatva az elért eredményeket a polgárok számára. A 2021-27-es programozási időszakban minden operatív programhoz tartoznak Pillérek. A GINOP Plusz egyik legjelentősebb foglalkoztatási Pillére A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése című projekt, amely 150 milliárd forint forrással mintegy 76.900 fő, köztük 50 00 fő hátrányos helyzetű álláskereső, inaktív bevonását célozza.
A projekt során jelentős összeggel támogatják azon álláskeresőket, akik a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket elősegítő képzésen vesznek részt. Magyarország teljes foglalkoztatási szintjének elérése érdekében májusban már elindult egy munkaerőpiaci program, amely kiemelten támogatja többek között a tartósan munkanélkülieket, az 50 év felettieket, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket. Az eddigi eredmények jól mutatják a program sikerét, hiszen már több mint 12 ezer álláskereső elhelyezkedéséhez, utazási és lakhatási költségeinek csökkentéséhez, valamint képzéséhez járult hozzá fél év alatt mintegy 14 milliárd forinttal. Az aktivitási politika célja, hogy a munkaképes korúak bekerüljenek a munkaügyi intézmény látókörébe, kikerüljenek a segélyezési rendszerből és munkába álljanak. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat pedig mindennemű munkaerőpiaci diszkriminációval szemben fellépve segíti a különböző hátrányos helyzetű rétegek munkaerőpiaci integrációját, reintegrációját.
A foglalkoztatási szintet tekintve Magyarország látványosan előrelépett az európai uniós csatlakozás óta, amihez az uniós forrásból támogatott foglalkoztatási programok hatásai is hozzájárultak. A régiók eltérő szükségleteire hangsúlyosabban reagáló fejlesztésekre van szükség, ezért a 2021-27 közötti programozási időszakban a kohéziós források 65 százalékát a négy leghátrányosabb helyzetű régióra koncentrálják. Emellett az NFK a gazdaságfejlesztési operatív programon keresztül a Széchenyi 2020 fejlesztési időszakhoz képest még hangsúlyosabbá teszi a gazdaság által igényelt képzések volumenének növelését, a meglévő munkaerő alkalmazkodóképességének javítását, és a szűkülő munkaerőtartalék képzését, felkészítését. Ezeket a programokat a jövőnkbe történő fontos befektetésnek tekintik, ennek megfelelően erre a célra közel 460 milliárd forint felhasználása tervezett, nagyrészt a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszeren keresztül.
