A pécsi Gandhi Gimnázium, Technikum, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye. Noha a tanulók többsége jelentős szociális hátránnyal érkezik ide, az iskola által alkalmazott alternatív oktatási módszerek és személyre szabott tanulási utak révén a diákok igen nagy része a középiskola után a felsőoktatásban folytatja tanulmányait. Ehhez járult hozzá ez Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósított uniós projekt is.
A fejlesztés a bevont hátrányos helyzetű diákokat támogatta a sikeres érettségi vizsga megszerzésében, növelje a motivációjukat, esélyüket a felsőoktatásban továbbtanulni, piacképes tudást, magasabb értékű szakképzettséget szerezve. Az alaptevékenységet a tanulók mentorálása jelentette. A programban öt pedagógus, szociális munkás, szociálpedagógus szakember dolgozott, személyenként öt diákot mentorálva főként egyéni mentálhigiénés támogatás és segítő beszélgetések formájában. Nyomon követték a diákok személyiségfejlődését, figyelemmel kísérték tanulmányi útjukat, segítették kibontakoztatni tehetségüket, mindezt az intézményben tanító pedagógusokkal, nevelőkkel, valamint a szülőkkel kialakított partneri együttműködésben.
A programban emellett havi rendszerességgel motivációs csoportfoglalkozásokat is szerveztek, például közös, étkezéseket, városi sétákat, túrákat és kulturális programokat. Az élmények együttes átélése a motiváció erősítése és az érdeklődési kör szélesítése mellett a kapcsolat- és közösségépítést is segítette. A mentori munka részét képezte a családok felkeresése. A látogatások nem titkolt céljaként a bizalomépítés mellett az is megjelent, hogy a szülőkkel elfogadtassák: a tanulás megtérül, a nehézségek ellenére is érdemes a gyermeküknek kitartani és a hátrányos helyzetből kitörve a képességeihez mérten a legmagasabb képzettségi szintet elérni.
A mentori foglalkozásokkal párhuzamosan a tanulók számára elérhetőek voltak különböző a tantárgyi fejlesztő foglalkozások. A szövegértést, matematikai készséget, természettudományos kompetenciát, történelemi és nyelvi tudást fejlesztő órákat, tanulásmódszertani foglalkozásokat a diákok tudásszintjének, képességeinek felmérése után, az eredmények ismeretében szervezték meg az elkészült egyéni fejlesztési tervekkel összhangban. Ezek a kompetenciafejlesztő alkalmak segítették a tanulókat abban, hogy a tanórákon tanultakat könnyebben elsajátítsák, jobb eredményeket érjenek el, másrészt kiegészítették az iskolában átadott ismereteket, többlettudást nyújtottak.
A projekt megvalósítása során kapcsolatot építettek ki más oktatási intézményekkel. Szakmai egyeztetések, találkozók adtak lehetőséget tapasztalatcserére jó gyakorlatokról, innovatív pedagógiai módszerekről. A hálózatosodás során közös programokra is sor került az iskolák diákjainak részvételével. A tanulók továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében hangsúlyosak voltak a projektben a pályaválasztást segítő alkalmak, felsőoktatási intézmények képzéseinek megismerése, nyílt napokon való részvétel. Több intézménnyel, szervezettel is dolgoztak együttműködési keretek kialakításán a tanulók életpályaépítése, kapcsolati hálójának bővítése céljából.
A program eredményeként a fiatalok egyre magabiztosabbá váltak, nőtt az önismeretük, fejlődtek egyéni és társas kompetenciáik, segítséget kaptak ahhoz, hogy teljesíteni tudják iskolai feladataikat, koncentrálva tanuljanak és céltudatosan építsék jövőbeli terveiket.
Az alábbi kisfilm részletesen bemutatja az iskola működését és eredményeit:
A program az EFOP-3.1.10-17-2017-00005 projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósulhatott meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
