A szikes puszta újjászületése a Kiskunság peremén

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nagyszabású projektet vezényelt a Pest vármegyei Apaj környékén, a Felső-kiskunsági pusztán, hogy a természetellenes vízrendezés nyomait eltüntessék és a leromlott ökoszisztéma lehetőséget kapjon a megújulásra. Az ilyen területek helyreállításával lehet ugyanis javítani a védett és közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelyek helyzetét, hozzájárulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A beavatkozási terület a Hortobágy után hazánk második legnagyobb összefüggő szikes pusztájának és vizes élőhely-láncolatának része, amelynek teljes kiterjedése több mint 11 ezer hektár....

Életet adó víz az Ipoly mentén

Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2016 és 2021 között egy átfogó élőhelyfejlesztési projektet valósított meg a középső Ipoly-völgyben. A fejlesztések középpontjában a víz állt, amely áradáskor kilép a medréből, és amelyre így sok helyen problémaként tekintenek. A projekt erősítette és igazolta azt a szemléletet, hogy a kiöntő víz nem veszély, hanem kincs, amelyet okosan a természet javára lehet fordítani anélkül, hogy az emberi tevékenységeket zavarná. A víz...

Vizes élőhelyek újraélesztve

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) által megvalósított, „Élőhely-rehabilitáció a tiszakürti Kis-Tiszán, valamint a beregi és nyírségi lápok vízpótlása” című projekt kiváló példája annak, hogyan egyeztethetők össze a természetvédelmi célkitűzések és a klímaalkalmazkodási szempontok. A klímaváltozás hatásainak kezelése egyre sürgetőbb feladat. Ezt ismerte fel a KEHOP-4.1.0 pályázati felhívás, amely kifejezetten a vízgazdálkodási kihívásokra keresett megoldásokat. Célja a vízbiztonság növelése, a vízkárok megelőzése, a természetes élőhelyek vízellátottságának javítása, valamint a vízgazdálkodási infrastruktúra korszerűsítése volt, mindezt kifejezetten...

A Budai-hegység és a Pilis barlangjainak komplex fejlesztése

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nagyszabású természetvédelmi és turisztikai fejlesztést valósított meg a Pilisi Bioszféra Rezervátumban és a világörökségi várományos Budai-termálkarszt barlangrendszereiben. A projekt fő célja a területen található kiemelkedő geológiai és zoológiai értékek – elsősorban a barlangi denevérfajok – védelme, valamint a barlangok turisztikai és ismeretterjesztő szerepének erősítése volt. A fejlesztés egyik központi elemét a Budai-hegység két idegenforgalmi barlangjában, a Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-barlangban található világítási rendszerek korszerűsítése jelentette. A régi világítóberendezések helyét modern,...

Bombatérből legelő – tájrehabilitáció a Hortobágyon

A Hortobágyi Nemzeti Park területén uniós támogatással megvalósult tájrehabilitációs projekt során több mint 4000 hektáron számolták fel a bombatér maradványait, hogy a terület újra a természeté lehessen. A Hortobágy szívében, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán terül el egy hatalmas, lakatlan, évtizedekig katonai célokra, bombázó lőtérként használt terület. A katonai jelenlét mély nyomot hagyott a tájon: több ezer bombatölcsér, mesterséges földformák és robbanótest-maradványok borították a vidéket. Azonban az elmúlt években európai uniós támogatással megvalósult, átfogó fejlesztés...

Újra benépesült a babócsai Bika-rét – sikeresen befejeződött a vízpótlási projekt

A természetvédelem egyik alapvető célja az eredeti élőhelyek megőrzése, szükség esetén helyreállítása. A Somogy megyei Babócsa határában fekvő Bika-rét egykor vízben gazdag terület volt, ám az évek során a meder elzáródott, és a rét kiszáradt. Egy uniós támogatású természetvédelmi fejlesztés azonban most esély adott arra, hogy a terület ismét vízzel jól ellátott, nedves rétté váljon. A megoldás kulcsa a Rinya-patak vizének visszavezetése volt egy régi mellékágba, amely természetes módon táplálja a mocsárrétet. Ehhez egy vízkivezető...

Új élet reménye a Hortobágy és a Nagykunság vizes élőhelyein

A Hortobágy és a Nagykunság szívében egy nagyszabású természetvédelmi projekt újra élettel töltheti meg a kiszáradó vizes élőhelyeket. Az Európai Unió támogatásával megvalósult kezdeményezés célja a térség ökoszisztémájának helyreállítása volt, biztosítva a víz megfelelő utánpótlását és ezzel megőrizve a helyi növény- és állatvilág gazdagságát. A vizes élőhelyek nem csupán látványos természeti kincsek, hanem létfontosságú szerepet töltenek be a biodiverzitás fenntartásában és a víz természetes körforgásában. Az éghajlatváltozás és az emberi beavatkozások miatt azonban az utóbbi...

Magyar szürke szarvasmarhával a biodiverzitásért a Bükki Nemzeti Parkban

Amikor a magyar szürke szarvasmarhákról esik szó, sokak számára a Hortobágy és a híres puszták képe jelenik meg. Azonban nemcsak a pusztákon találkozhatunk e különleges fajtával – a Dél-Hevesi Tájegységben is él egy 120 egyedből álló gulya. Európai uniós támogatásnak köszönhetően fejlesztették a tartás körülményeit és lehetőségeit, mely kulcsfontosságú a fajta megőrzése és a biodiverzitás fenntartása szempontjából. A Dél-hevesi Tájegység nemcsak a táj szépsége, hanem a környezettudatos gazdálkodás iránti elkötelezettsége révén is különleges helyet foglal...

Vízi madarak paradicsomává vált a Mezőföld

A Mezőföld varázslatos tájai számos értékes vizes élőhellyel büszkélkedhetnek, amelyek nemcsak a természet szerelmeseinek nyújtanak csodás élményeket, hanem kulcsszerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében is. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság uniós projektjének célja az volt, hogy ezen élőhelyek természetességét javítsák, terjedelmüket növeljék, otthont biztosítva az oltalom alatt álló fajok számára. A fejlesztés középpontjában három, Fejér vármegyében található, nemzetközi jelentőségű vizes élőhely áll: a Velencei-tavi Madárrezervátum, a Dinnyési-fertő és a Sárréti Tájvédelmi Körzet. Mind a három...

Megújult a Döröskei-víztározó

A Vas vármegyében található Döröske községben a Magyar Halgazdálkodás Operatív Program (MAHOP) támogatásával történt meg a település víztározójának rehabilitációja, a meder és a part állapotának helyreállítása, valamint az idegenhonos invazív fajok visszaszorítása. Az uniós forrás bevonásával megvalósult projekt keretében a Magyar Országos Horgász Szövetség teljesen felújította a víztározót és annak vízmegtartást szolgáló létesítményeit, melyek a pályázat elnyerése előtt még nagyon rossz állapotban voltak. A víz biztonságos szintentartásának megőrzése sem volt biztosított, a vasbeton szerkezet beázása...

Hírlevél

© 2024 Együtt fejlődünk

Megszakítás