Magyarország célja, összhangban az EU Éghajlat- és Energiapolitikai Keretének elvárásaival, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. Az európai uniós források felhasználása során ezen cél elérését a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz is jelentős mértékben támogatja, hazai és uniós forrásokkal együtt összesen 207,5 milliárd forint keretösszeg biztosításával.
A korábbi, 2014-2020-as fejlesztési időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében is több mint 1000 energetikai beruházás valósult meg, közel 1850 milliárd forint értékben. A pályázatok többsége az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonában álló épületek fejlesztéseire irányult.
A korábbi eredményekre építve a 2021-2027-es időszakban is folytatódnak a fejlesztések, az energetikai beruházások támogatása még hangsúlyosabban jelenik meg a források felhasználása során.
Az energetikai fejlesztések irányait több uniós irányelv határozza meg, köztük az EU környezetvédelmi elvei és programjai, a Green Deal (Európai zöld megállapodás), a Fit for 55 (Irány az 55%!), valamint a DNSH (Ne okozz jelentős kárt!). A nemzeti stratégiák részletesen rendelkeznek arról, hogy a fosszilis energiahordozókat (szén, olaj, földgáz) miképpen, milyen időtávon és milyen mértékben váltják fel a dekarbonizációs céllal alkalmazott megújuló energiahordozók (nap-, szél- és geotermikus energia), valamint a nukleáris energia alkalmazása, és ennek hatására hogyan valósul meg a zöldebb, tisztább és élhetőbb Magyarország.
A legfrissebb, 2024 októberében elfogadott Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tartalmazza ezeket a célkitűzéseket, valamint az Energiaunió dekarbonizációs, energiahatékonysági, energiabiztonsági, belső energiapiaci, valamint a kutatás, innováció és versenyképesség dimenzióit fedi le.
Az új Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása.
Az energetika a TOP Plusz program egyik legfontosabb tématerülete, amely az úgynevezett Klímabarát vármegye prioritáson keresztül valósul meg.
A támogatható tevékenységek között szerepelnek az épületek energiahatékonyság-központú fejlesztései, a külső határoló szerkezeteik korszerűsítése, a fosszilis energiahordozó alapú hőtermelő berendezések, illetve a kapcsolódó fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése. Szintén finanszírozható a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések telepítése, úgymint napkollektorok, fotovillamos rendszer, hőszivattyú rendszer, vagy biomassza alapú fűtési rendszer és elnyerhető támogatás helyi, térségi jelentőségű gyógyfürdők energetikai célú fejlesztésére és korszerűsítésére is.
A TOP Pluszban, mint mindegyik operatív programban 2029-ig teljesítendő célok is szerepelnek, így például meghatározásra került, hogy hány jobb energiahatékonyságú középületet és hány fejlesztéssel érintett fürdőt kell realizálni a programozási időszak végéig, de az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, a megújuló energiát előállító új termelőkapacitás és az összes előállított megújuló energia mutatószámai is kitűzésre kerültek.
A TOP Plusz éves fejlesztési keretében az energetikai fejlesztésekre uniós forrásból 196 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 2025 elejéig 75 milliárd forintot már megkaptak a kedvezményezettek 615 projektre, amelyből eddig 74 projekt valósult meg, összesen 5,4 milliárd forint értékben.
A TOP Plusz energetikai korszerűsítésekről bővebben itt olvashat:Tovább
