A projekt eredményeként létrejött az összeköttetés az Etele tér és Kelenföld vasútállomás között, lehetővé téve a gyors és kényelmes közlekedést a fővárosban utazók számára. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében, a 2014 és 2020 közötti hétéves uniós támogatási időszakban országszerte számos olyan beruházás valósulhatott meg, amelyeknek köszönhetően minőségi tömegközlekedési szolgáltatásokat vehet igénybe a magyar lakosság.
A támogatásnak köszönhetően az 1-es villamos vonalát az Etele térig hosszabbították meg. A projekt célja az volt, hogy hatékonyan összekapcsolja az Etele téri csomópontot Dél-Pesttel és a kelenföldi városrésszel, lehetővé téve a gyorsabb elérést ezekbe a városrészekbe.
Az 1-es villamos ma a város leggyorsabb villamosjárata: a felújításnak és a kedvező lámpahangolásoknak köszönhetően 22,4 km/h átlagsebességgel halad, gyorsabban, mint az elkülönített pályán közlekedő M1-es metró. A projekt eredményeként jelentősen csökkent a légszennyezés és a zajterhelés az Etele úton. Az új kapcsolódási pontok emellett lehetővé teszik, hogy egyre többen válasszák a tömegközlekedést, így csökkenhet Budapest autóforgalma.
Az európai uniós forrás kulcsfontosságú volt a fejlesztés megvalósításához, amely fontos előrelépés a budapesti közösségi közlekedés terén, mivel hozzájárul a hatékonyabb és fenntarthatóbb közlekedési infrastruktúrához, valamint a városi környezet minőségének javulásához.
| A fővárost átszelő villamosvonal ötlete és tervezése Balázs Mórhoz (1849-1897) valamint a Siemens & Halske céghez kapcsolódik. A közlekedésmérnök a Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) alapító vezérigazgatója volt, és a fővárosi villamosközlekedés megteremtőjeként vált ismertté. A budapesti villamospálya létrehozásának első lépésének tekinthető, hogy a Siemens & Halske cég ajánlatot nyújtott be villamos üzemű közúti vasút építésére. A „próbavillamos” alsóvezetékes pályaszakasza végül 1887 októberében készült el, és Baross Gábor adott engedélyt az indítására. A próbavillamos, amelynek mindössze két hónapos határidőt szabtak, 1887. november 28-án indult el az első motor- és pótkocsival. A próbavillamosnak az volt a célja, hogy meggyőzze a döntéshozókat arról, hogy a villamosközlekedés megoldás a főváros közlekedési problémáira. A próbaüzem sikeres volt, az utasok és még a lovak is gyorsan megszerették az új közlekedési eszközt. Az 1-es villamos továbbra is alsóvezetékes ellátású maradt, mivel az akkori városvezetők nem szerették volna látni a vezetékeket a fővárosban. Forrás: https://mandadb.hu/cikk/1120090/Fejezetek_a_budapesti_villamostortenelembol |
A beruházás az IKOP-3.1.0-15-2016-00007 projektnek köszönhetően, európai uniós forrás bevonásával valósulhatott meg.
A projektről többet megtudhatsz a támogatott projekt keresőben: Tovább
