Az állampolgárok aktív bevonása és a hiteles, közérthető kommunikáció állt a középpontban a 10. Inform EU rendezvényen, amelyet 2026 májusában rendeztek meg a görögországi Kalamatában. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai kommunikációs szakembereinek egyik legfontosabb közösségi eseményén a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) munkatársai is részt vettek.
A háromnapos szakmai fórum célja az volt, hogy a résztvevők közösen gondolkodjanak arról, miként lehet közelebb hozni az emberekhez és közérthetően bemutatni az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések mindennapi életre gyakorolt hatását. Az idei esemény az „Engaging with citizens” mottó jegyében zajlott, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogyan lehet aktív szereplőként bevonni az állampolgárokat az uniós fejlesztések kommunikációjába.
A konferencia első napján a görög szervezők köszöntőjét követően panelbeszélgetések vizsgálták, hogyan lehet felkelteni és fenntartani az állampolgárok érdeklődését az uniós projektek iránt. A szakértők egyetértettek abban, hogy a közvetlen bevonás és a bizalomépítés ma már fontosabb, mint a hagyományos, egyirányú tájékoztatás. Több előadás foglalkozott az Európai Bizottság részvételi kezdeményezéseivel is, köztük a „Have your say” online platformmal, amely lehetőséget biztosít az uniós polgárok számára jogszabálytervezetek véleményezésére és polgári kezdeményezések támogatására. A fiatal generáció megszólítása szintén hangsúlyos témaként jelent meg. A résztvevők számos példán keresztül ismerhették meg, hogy a valós emberi történetekre építő kommunikáció sokkal könnyebben teremt kapcsolatot a közönséggel. Jó gyakorlatként mutatták be a görögországi postare.gr platformot is, amely a földrajzi adottságok miatt nehezebben elérhetők számára biztosít közvetlen kapcsolódási lehetőséget a döntéshozókhoz fejlesztési igényeik megosztására.
A második napon az NFK munkatársai projektlátogatásokon vettek részt, ahol többek között egy olyan Public-Private Partnership konstrukció működését is megismerhették, amely hosszú távú együttműködésre épül a magánszektor és a közhatalmi szereplők között. A délután egyik kiemelt programeleme egy Oxford-stílusú vita volt, amely azt a kérdést járta körül, hogy a kommunikáció önmagában képes-e megszólítani az uniós fejlesztésekkel szemben szkeptikus célcsoportokat. Ezt követően nyolc tagállam mutatta be interaktív formában saját projektjeit. Hazai részről a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz keretében megvalósuló Jelenlét a felzárkózó településeken projektjét vittük, ami nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően jó gyakorlatnak számít, hiszen a résztvevő országok közül egyetlen más delegált sem mutatott be példaként hasonlóan nagyszabású, komplex programot a társadalmi felzárkózás területén. A prezentációk közös tapasztalata szerint a kommunikáció akkor működik igazán hatékonyan, ha képes kapcsolódni már meglévő közösségi és kulturális eseményekhez, illetve népszerű platformokhoz. Több ország sikeresen alkalmazott televíziós sorozatokhoz, videójátékokhoz vagy országos kulturális kampányokhoz kapcsolódó kreatív kommunikációs megoldásokat a fiatalabb, nehezebben elérhető célcsoportok megszólítására.
A konferencia harmadik napján a gyakorlati kommunikációs megoldások kerültek fókuszba. A workshopok az akadálymentes kommunikáció, a kreatív videókészítés, valamint a mesterséges intelligencia és a chatbotok kommunikációs alkalmazásának lehetőségeit járták körül. A rendezvény zárásaként az Európa-napi program részeként Kalamata főterén lehetőség nyílt a tagállami projektek bemutatására is. A magyar bemutatkozást Szöcske Szecső, a fejlesztéspolitika kabalaállata segítette, hogy a magyarországi uniós fejlesztések játékosabb, közvetlenebb formában váljanak láthatóvá a nemzetközi közönség számára.
Az eseménysorozat legfontosabb üzenete egyértelmű volt: a sikeres uniós kommunikáció alapja ma már nem pusztán az információátadás, hanem a párbeszéd, a meghallgatás és a bizalomépítés.
