Hazánk területén a fürdők története egészen az ókorba nyúlik vissza, Aquincum területén a környékbeli gyógy- és termálforrások vízét már a rómaiak is használták. A budai gyógyvízforrások a középkorban is kedvelt fürdőhelyek voltak, melyek a török korban jelentős fejlődésen estek át, ennek egyik legszebb példája a Veli bej.
| Szokollu Musztafa, Buda leghíresebb pasája az 1574-75-es években építtette a Veli bej-t, Budapest egyik legrégebbi török fürdőjét. A budai pasa nem véletlenül találta meg ezt a helyet, hiszen hogy fürdőt építsen a Budáról észak felé kivezető „Országút” mellett, hiszen már a rómaiak is élvezték az itteni hőforrások áldásait. Adatok tanúskodnak arról, hogy Attila és Árpád fejedelem szintén táboroztak errefelé, és a IV. Béla által behívott johannita lovagok is működtettek ispotályt ezen a helyen. A török időket megelőzően, Mátyás király uralkodása idején pedig már állandó használatra létesített fürdő volt a mai Császár helyén. (forrás: irgalmasrend.hu) |
A Veli bej a török kor után is megmaradt és 1806. óta a Budai Irgalmasrend kórházának épületéhez tartozik. A török fürdő köré Hild József tervei alapján a 19. század második felére készült el a Császár fürdő épületegyüttese. A létesítmény 1926-ban egy versenymedencével bővült, majd ugyanebben az évben már úszó, műugró és vízilabda Európa-bajnokságot is rendeztek itt. Ehhez a történelmi emlékekben gazdag fürdőhöz csatlakozva épült meg 1976-ban a Komjádi sportuszoda, melyet Komjádi Béla, olimpiai aranyérmes magyar vízilabda-válogatottunk edzőjéről neveztek el. A nyitható tetőszerkezetű uszoda otthona a többszörös magyar bajnok és kupagyőztes Vasas vízilabdacsapatának és profi úszóink is itt edzenek, emellett évente számos sportrendezvény helyszíneként szolgál.
Az 1976-ban épült uszodaépület korából adódóan korszerűtlenné vált, fenntartása költséges volt és energiahatékonysági mutatói sem érték el a kor elvárásainak megfelelő színvonalat. Ezeknek a problémáknak a kijavítására az európai unió és a magyar állam támogatásával jelentős fejlesztésekre került sor. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósult projekt során megtörtént az Árpád fejedelem úti épületszárny külső határoló falainak és lábazatának szigetelése, valamint az uszoda nyílászáróit modern, hőszigetelő üvegezéssel ellátott ablakokra cserélték. Az épület gépészeti rendszere is megújult: a fűtési hálózat korszerűsítésével egy víz-vizes hőszivattyús rendszer került beépítésre, továbbá az épület tetőzetére napelemes rendszert telepítettek az elektromosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében.
A fejlesztés évente igen jelentősnek számító, 700.000 kW energia megtakarítást eredményez. Az energiahatékonysági felújítás eredményeképpen az uszoda épülete nemcsak fenntarthatóbban üzemeltethető, hanem a hatékonyabb hőmegtartó képességének köszönhetően bármilyen évszakban komfortosabb hőmérsékletet képes biztosítani a medencetérben.
A program a KEHOP-5.2.12.-17-2018-00013 projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósult meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
