Magyar projektek az Új Európai Bauhaus kezdeményezés versenyében

2025. 02. 25.

Idén is elindult az Új Európai Bauhaus kezdeményezés versenye, az innovatív, zöld átállásra fókuszáló projektek nemzetközi megmérettetése. Magyarországról két, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban megvalósult uniós társfinanszírozású projekt vesz részt a seregszemlén.

Az Európai Bizottság 2020-ban indította el az Új Európai Bauhaus mozgalmat azzal a szándékkal, hogy közelebb hozza az Európai Zöld Megállapodást az emberekhez. A kezdeményezés az építészet, a design, a tudomány, a művészet és a technológia találkozási pontján áll, és együttműködésre ösztönzi a különböző szakterületek képviselőit. Három fő értékre összpontosít: fenntarthatóságra, esztétikára és inkluzivitásra. A fenntarthatóság a klímavédelem, a körforgásos gazdaság és az energiahatékonyság fontosságát hangsúlyozza, célja, hogy az építkezések, városfejlesztések során csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás és az erőforrás-pazarlás. Az esztétika a létrehozott beruházások, épületek vizuális vonzerejét jelenti, mely inspirálóan hat a lakosság számára. Az inkluzivitás pedig azt biztosítja, hogy az új építészeti projektek minden társadalmi csoport számára elérhetőek és befogadóak legyenek. A legjobb projekteket és kezdeményezéseket eddig négy alkalommal díjazták, több mint 5000 beküldött pályamű szállt versenybe, és a 72 nyertes projekt összesen több mint másfél millió euró díjazásban részesült.

2025-ben 22 díjat osztanak ki négy kategóriában: az első a természettel való kapcsolat helyreállítása, a második az összetartozás érzésének újbóli megtalálása, a harmadik a legnagyobb szükségben lévő helyek és emberek előtérbe helyezése, a negyedik pedig a körforgásos ipari ökoszisztéma kialakítása és az életciklus-szemlélet népszerűsítése. Minden kategóriában két ágat különböztetnek meg: az „A” ágat, amely az „Új európai Bauhaus bajnokai” díjat adja a már megvalósult és sikeres projekteket elismerve, valamint a „B” ágat, amelyre 30 éves vagy annál fiatalabb tehetségek nyújthatják be koncepcióikat az „Új Európai Bauhaus Fiatal Tehetségei” díjra pályázva.

Idén két hazai projektnek is szurkolhatunk. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Kapu a Mátra kincseihez című fejlesztése a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) nyert támogatást, egy ökoturisztikai és környezeti nevelési központ, az úgynevezett Harkály Ház épült meg Mátrafüreden. A komplexum feladata a Natura 2000-es élőhelyek és fajok részletes bemutatása. A 260 m²-es kiállítótérben interaktív elemek kaptak helyet, úgymint egy vulkán makett, terepasztal, valamint egy interaktív fal, amely a Mátra élővilágát és természetvédelmi törekvéseit jeleníti meg, de megismerkedhetünk az erdő éjszakai életével és a földalatti élővilággal is. A leglátványosabb elem pedig a korhadó fatörzs makett, amely az idős fákra, mint életközösségi helyszínekre hívja fel a figyelmet. Különtermet biztosítanak a filmvetítésekre, valamint egy mini labor is várja a kísérletező kedvű érdeklődőket. Az épület energiaellátását 102 napelem panel biztosítja. A projekt részeként modernizálták a Sár-hegyen át Gyöngyösre tartó Mandula tanösvényt, és létrehozták a Cincér tanösvényt, amely a Sás-tóig vezet.

A Balaton levezető rendszerének korszerűsítése című projekt szintén a KEHOP támogatásával valósult meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közös beruházása keretében korszerűbbé, hatékonyabbá és látványosabbá vált a Sió-csatorna, valamint közvetlen környezete. Az eredeti zsilipet egy új, nagyobb vízáteresztő képességű rendszer váltotta, amely gyorsabban és rugalmasabban képes leereszteni a többletvizet. A hajózsilipet szintén modernizálták, így biztonságosabbá vált a vízi közlekedés a Balaton és a Sió-csatorna között. A fejlesztés során megújult a Sió-csatorna vízlevezető rendszere, amely megszünteti a belvizek okozta problémákat és javítja a mezőgazdasági területek védelmét. A vízgazdálkodás mellett a fejlesztés tájépítészeti célt is szolgált: ipari területből közösségi térré alakították a zsilip környezetét, ahol parkosított területet és kilátót építettek a műszaki kiszolgáló épület tetejére, így az nemcsak pihenésre, hanem a vízügy működésének megismerésére is alkalmassá vált.

A döntőbe jutott pályázatokat egy szakértőkből álló zsűri bírálja el, 20 nyertes projektre és koncepcióra tesz majd javaslatot. Emellett közönségszavazásra is lehetőség nyílik majd, hogy minden ágban megszülethessen két közönségdíjas nyertes fejlesztés.

 A közönségszavazás 2025 júniusában, míg a nyertesek kihirdetése 2025 júliusában várható.

Hírlevél

© 2024 Együtt fejlődünk

Megszakítás