Az Európai Unió támogatásával és a magyar állam társfinanszírozásával valósulhatott meg az a projekt, melynek során hazai fejlesztésű, űrtechnikában használt speciális szigetelőanyag tesztelését végezték el a kutatók. Nem is akármilyen módon a projekt keretében fejlesztett kisméretű műhold Föld körüli pályára állításával szereztek fontos információkat a hazai szakemberek.
A világűrbe kerülő, ember által készített berendezések a földi körülményektől eltérő környezetben üzemelnek. A legnagyobb eltérés a vákuum, amelynek hatására egészen más lesz a berendezések hőtechnikai viselkedése, hiszen a földi levegő hőszállító képessége segít kiegyenlíteni a nagy hőmérséklet különbségeket. A Földön kívüli térségben működő műholdak, űrhajók, űrszondák a külső térből vesznek le és/vagy adnak le hőt, kizárólag sugárzás útján. Ezért a világűrbe kerülő berendezések hőtechnikai tervezésének egyik legfontosabb kelléke a megfelelő hőszigetelő anyag.
A speciális nano és mikropórusos oxid alapú kompozit vékonyréteg kutatása normál földi és világűri környezetben című projekt keretében, az ATL Kft. és a H-ION Kft. közösen fejlesztett ki egy új struktúrájú hőszigetelő anyagot űrtechnikai célokra, majd tesztelte világűri környezetben. A sokéves anyagtudományi kutatások után a prototípus teszteléshez egy kisméretű, úgynevezett nanoműholdat fejlesztettek ki. Az ATL-1 műhold egészen apró, 5×5×10 centiméter méretű. Megépítésének konkrét célja az volt, hogy fedélzetén valós világűri környezetben tesztelhessenek új hőszigetelő anyagokat.
A projekt nem csak a tervezésre, hanem a műhold űrbe juttatására is kiterjedt. Az ATL-1 új-zélandi indítóállásról, a Rocket Lab magáncég Electron hordozórakétájának rakományaként, több műholdal – köztük a szintén hazai fejlesztésű SMOG-P műholddal – együtt jutott a világűrbe. Az ATL-1 műhold úgynevezett alacsonypályás műholdpályára állt és végzett sikeres anyagtudományi tesztet és kísérletet.
Az ATL-1-be négy fedélzeti akkumulátort építettek, amikből hármat három különböző speciálisan kifejlesztetett rétegkialakítással láttak el. Az alacsonypályás keringés során a keringő műhold több időt tölt árnyékos oldalon egy magasabb pályás keringéshez képest, így nagy hőingadozásnak van kitéve, mely tényező az ATL-1 esetében különösen fontos volt a tesztelés eredményessége szempontjából. A keringés során nyert adatokat a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) területén elhelyezett antennákkal vették. A tervezett féléves működési idejénél jóval tovább, mintegy 10 hónapig keringett a Föld körül és látta el értékes adatokkal a BME kutatóit. A küldetés végeztével a kísérleti tervnek megfelelően a légkörbe lépve megsemmisült.
A projekt sikeresen zárult, az eredmények igazolták a hazai fejlesztésű szigetelőanyag működőképességét.
A program az VEKOP-2.1.1-15-2016-00197 projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósulhatott meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
