Ősi világok nyomán születő jövő

A nevadai sivatagban, az egyik keleti parti híres egyetem paleontológus ösztöndíjasaként söprögettem a sziklákat, amikor a déli meleg elől a hűtött lakókocsiban kerestem menedéket, és az interneten a magyar oldalakat böngészve egy érdekes cikkre lettem figyelmes: Ajka, „Barangolás az őslények és ásványok között” című fejlesztés, beszámoló. Meghatódva olvastam végig a hírt, miközben futkosott a hátamon a hideg, és nem a klíma hűse miatt, hanem a rám törő emlékek borzongató szelétől.

Azt írták, hogy Európai Uniós pályázaton volt lehetősége a múzeumoknak korszerű, a tanulást támogató tereket kialakítaniuk, mivel tudvalévővé vált, hogy a valódi élmény és tudás átadásához a hagyományos kiállítások önmagukban már nem elegendők. A tanulás akkor válhat minden korosztály számára elérhetővé, ha a különböző kulturális intézmények oktatói, képzői szerepkörben is megjelennek, ehhez kialakítva a megfelelő infrastruktúrát és eszközparkot.

Ajkán ez történt, amikor a Bányászati múzeumban az uniós fejlesztés során egy teljesen új geológiai foglalkoztató- és oktatóteret hoztak létre, látványtár és kísérleti laboratórium kettős funkciójával. Így lehetnek a látogatók aktív résztvevői a felfedezésnek, kilépve a pusztán szemlélői szerepből. Mikroszkópok, és különféle interaktív megoldások segítségével a saját megélt élményeik segítségével tanulhattak.

Az ajkai Bányászati Múzeum 1965-ben, a szénbányászat századik évfordulóján nyílt meg, és azóta is folyamatosan bővült. A szabadtéri műszaki emlékhely a bányászat eszközeit, történetét és közösségi életét mutatja be, köztük egy bejárható tárnát és korabeli gépeket is. Az Őslény- és kőzettár több mint ezer darabos gyűjteménnyel szemlélteti a földtörténeti korszakokat. A múzeum az ipari örökség mellett egy tragikus bányakatasztrófa emlékét is őrzi. A legutóbbi időszakban a fejlesztések során modern oktatási terek jöttek létre, interaktív megoldásokkal, kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt érdekes kialakításban.

Megújult a múzeum Kozma Károly-terme is, ahol a dinoszauruszok és az ősi élővilág került a középpontba. A korszerűsítés során megnövelték a tér befogadóképességét, de ami fontosabb, hogy az élethű rekonstrukciókkal, a kapcsolódó digitális tartalmakkal és interaktív felületekkel, közöttük a geológus munkáját bemutató kisgeológus homokozóval, a látogatói élmény minősége új szintre lépett. Természetesen a múzeum koncepciójába illeszkedő, célzottan megalkotott oktatási szoftverek segítik a nem formális tanulás ezen útját.

Hiszen a projekt szándéka éppen az volt, hogy a múzeum valódi tudásközponttá válhasson, ahol számos generáció örömmel találja meg a helyét. A kiépült infrastruktúra és a beszerzett eszközök ehhez csak a keretet szolgáltatták. A lényeg az a szemlélet, hogy a tudás és annak megszerzése élménnyé váljon.

A cikk végéhez érve hátra dőltem. Eszembe jutott, amikor ajkai kisgyerekként, bányász nagyapám kezét fogva először léptem be ebbe a múzeumba. Akkor és ott, az ősi lenyomatok között döntöttem el, hogy a földtörténet titkait szeretném kutatni. Most pedig, évekkel és korszakokkal később, ugyanaz a hely újabb generációknak adhat hasonló motivációt, és indíthat útjára újabb sorsokat.