A Pilis nyugati peremén húzódó Strázsa-hegy több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A talaj azonban szennyezett volt, ami veszélyeztette az élővilágot. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) támogatásával tudta elvégezni a hegy környezeti kármentesítését.
A Strázsa-hegy a monarchiától a rendszerváltozásig szolgált katonai célokat, fogolytáborként és lőtérként is funkcionált, majd 1956-tól a Szovjet Déli Hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták. Az agyagbányászatból visszamaradt kis tavakat tankmosónak használták, illetve vízi átkelést gyakorló manővereket is folytattak bennük. A szovjet hadsereg kivonulását követően, az 1990-es években végzett környezetvédelmi felmérések kimutatták a toxikus nehézfém-szennyezettséget a tavak területén, az egykori üzemanyag-tárolóknál pedig jelentős alifás szénhidrogén-szennyezettséget mértek. Vízbázis-védelmi szempontból a két helyszín kiemelten érzékeny, hiszen a régi üzemanyag tároló területe szomszédos a Szentlélek-patakkal, míg a DINPI bemutató központja mellett található tavak számos madárfaj számára szolgálnak költőhelyként, a védett kétéltűek, hüllők és denevérek számára pedig élőhelyként.
A projekt célja a mintegy három hektáros terület szennyezettségének megszüntetése volt, ezzel megelőzve a szennyeződés esetleges továbbterjedését, valamint a szennyező anyagok felhalmozódását az itt élő fajokban. A munkálatok megkezdése előtt el kellett távolítani a lőszer-maradványokat, a tavakból pedig ideiglenes helyre vitték az ott honos fajokat. Ezt követően a tavakból két méter mélységben kikotort, mintegy 8000 köbméter iszapot a közelben kialakított ideiglenes szikkasztóba helyezték el, majd elszállították és ártalmatlanították. Az egykori üzemanyag tárolók területén a lőszermentesítést követően a tiszta humusz réteget lefejtették, és a közel 250 köbméternyi betonburkolatot is elbontották. A szennyezett talajt kitermelése után egy nagy depóniában (anyagok tárolására felhasznált munkaterület) helyezték el, ahol a talaj természetes tisztulásáról baktériumok gondoskodtak. A talajt többször átforgatták, szénát adtak hozzá, míg körülbelül kilenc hónap után a szennyezettség határérték alá csökkent. A kivitelezési munkálatok alatt és a tisztított talaj visszahelyezése után is folyamatos talaj és talajvíz monitoring vizsgálatok történtek, melyek igazolták, hogy a beavatkozás végén a terület kármentesítése a hatósági előírások szerint megvalósult.
A projektnek köszönhetően az esztergomi Strázsa-hegy története teljesen más irányt vett, és most már egy több mint egy kilométer hosszú tanösvényen tekinthetők meg a fokozottan védett növények és állatok, a tetején épült kilátóból pedig gyönyörű panoráma tárul elénk. A terület kezelését a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága saját tulajdonú állatállománnyal, cikta és cigája juhokkal oldja meg, amit gépi kezelés egészít ki.
A program a KEHOP-3.3.0-15-2016-00002 projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósulhatott meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
