A cirok sokáig leginkább a seprű alapanyagaként élt a köztudatban, napjainkra azonban egyre fontosabb takarmánynövénnyé vált. A változó időjárási és természeti feltételek – a gyakoribb aszályok, a hőhullámok, a csökkenő termőterületek – mellett a sikeres mezőgazdasághoz már nem elegendő a hagyományos tudás. Folyamatosan megújuló ismeretekre, innovációra és célzott nemesítési programokra van szükség ahhoz, hogy a termelés alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez.
Ebben a környezetben indította el európai uniós projektjét a karcagi telephelyű Alfaseed Kft. A támogató olyan innovációs tevékenységet várt el, ami elősegíti új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékek, prototípusok, és technológiák piacra vitelét.
| Az Alfaseed Kft. már 2005 óta folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet, a 2010-es évektől pedig a ciroknemesítésre helyezte a hangsúlyt. Kutatási programjának 60–65 százalékát a cirok teszi ki, emellett más takarmánynövényekkel is foglalkoznak. A vállalkozás az évek során olyan genetikai alapanyagot és szakmai tudást halmozott fel, amely lehetővé tette a molekuláris genetikai eszközök alkalmazását és a nemesítés élvonalához való felzárkózást. |
A projekt középpontjában új, szárazságtűrő, a nagy hőingadozást és a magas napi átlaghőmérsékletet jól viselő növények előállítása állt. A nemesítési munka hagyományos és biotechnológiai módszerekkel zajlott, amelyekhez a cég saját portfoliójához szabott kezelési protokollt dolgozott ki, meghatározva az optimális koncentrációkat és határértékeket. A kezelések során több ezer magot vizsgáltak, majd ezekből választották ki a legkedvezőbb tulajdonságokat hordozókat. Az így létrejött új vonalakat nagymintás szabadföldi kísérletekben tesztelték, vizsgálták kombinálódó képességüket, majd próbahibrideket állítottak elő. A legjobb jelölteket oltalmi bejelentésre készítették elő. A fejlesztések eredményeként korábbi tenyészidejű, kiváló agronómiai tulajdonságokkal rendelkező hibridek jöttek létre, amelyek termesztési körzete északibb irányba is kiterjeszthető.
A cirok előnyei számos területen megmutatkoznak. A szálas hibridek kedvező hozam mellett akár évi többszöri betakarítást is lehetővé tesznek, a szemes hibridek pedig száraz körülmények között is elérik a kukorica átlagos termésszintjét. A növény 11–14 százalékos fehérjetartalma pedig meghaladja a kukoricáét, és a takarmányozásban közel teljes mértékben helyettesíteni tudja azt. Ezen túl a fejlesztett hibridek biomasszaként biogázüzemekben is hasznosíthatók, hozzájárulva a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez.
Ha a jövő generációi egyszer visszatekintettek erre az időszakra, talán úgy emlegetik majd, mint azt a korszakot, amikor a mezőgazdaság tudatosan fordult a fenntarthatóbb, a szélsőségekhez alkalmazkodó növények felé. Lehet, hogy számukra ez a fordulat ugyanúgy mérföldkőnek tűnik majd, mint egykor a burgonya európai elterjedése. Egy tudatos lépés az élelmezésbiztonság és az alkalmazkodóképesség irányába, amely hosszú távon formálhatja át a mezőgazdaság lehetőségeit és a gondolkodást.
A program az GINOP-2.1.1-15-2015-00055 azonosító projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósult meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
