A Honvéd kórház a XVIII. század vége óta folyamatosan végzi gyógyító munkáját, a katonaorvosi feladatai mellett mindvégig szerepet vállalva a civil gyógyításban is, egyre nagyobb volumenben, egyre nagyobb térséget kiszolgálva, egyre nagyobb szakmai felkészültségben, bizonyos területek esetében országos ellátást biztosítva. A hatalmas szellemi örökség mellett egyre nagyobb terhet jelentett az intézmény infrastrukturális örökségének azon jellemzője, hogy számos épülete korszerűtlenné vált, különösen energetikai szempontból.
Nagy igazság pedig, hogy a hatékony gyógyításhoz nem elég a korszerű felszerelés és a kiváló orvosi tudás, szükséges hozzá egy megfelelő környezet is. Télen, amikor a régi nyílászárókon átszökött a hideg, a betegek lába könnyen fázni kezdett, az orvosok keze elgémberedett a vizsgálatok közben, a párás levegő pedig lecsapódott az ablakokon és a falakon. Ahhoz, hogy kellemes hőmérséklet legyen mindenhol, rengeteg energiára volt szükség, és még úgy sem lehetett minden helyiségben egyformán komfortos klímát kialakítani. Egyes folyosók túlfűtötté váltak, máshol hűvös maradt a levegő. Nyáron aztán ugyanezek az épületek könnyen túlmelegedtek. A légkondicionálás ugyan igyekezett megoldani ezt a problémát, de az is jelentős energiafogyasztással járt, ráadásul ahol közvetlenül befújt a hideg levegő, ott a betegek gyakran fáztak meg. Sokkal hasznosabb az az épület, amely lassabban hűl ki, és a nyári hőséget sem engedi könnyen be a falai közé.
Ez az állapotot igyekezett orvosolni az a nagyszabású energetikai korszerűsítési projekt, amely a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának több telephelyén valósult meg. A célok közül kár is lenne egyet kiemelni, hiszen mind egyformán fontos volt: a fenntarthatóbb intézményi működés, az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javítása és a betegek komfortjának növelése.
Az uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel három budapesti és egy balatonfüredi egészségügyi intézményi telephely épületeinek korszerűsítését végezték el a hosszú távon fenntarthatóbb működés érdekében. Az érintett épületek között akadtak egészen régen épültek is, amelyek energetikai szempontból már nagyon régóta nem feleltek meg az aktuális elvárásoknak.
A beruházás során korszerű nyílászárókat építettek be, valamint utólagos hőszigeteléssel látták el a homlokzatokat és a tetőszerkezeteket. Két telephelyen napelemes rendszert is telepítettek, amelyek hozzájárulnak az intézmények energiaigényének részbeni fedezéséhez. Az épületek energetikai tulajdonságai látványosan javultak, mérséklődött a hőveszteség, stabilabbá vált a belső hőmérséklet, csökkent a fűtési és hűtési rendszerek terhelése. A korszerűbb épületburkolatnak köszönhetően kevésbé alakulnak ki huzatos, hideg zónák, nyáron pedig lassabban melegednek fel a helyiségek.
A nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb klíma hozzájárul ahhoz, hogy a betegek biztonságosabbnak és élhetőbbnek érezzék a környezetüket, miközben az ott dolgozók is kiszámíthatóbb és stresszmentesebb munkakörülmények között láthatják el feladataikat. Az energiahatékonyság bárhol a világon elsősorban gazdasági racionalitási kérdés, de az egészségügyi infrastruktúra esetében a minőségi ellátás egyik alapvető eleme is. Ez a beruházás egyszerre szolgálta gyógyítás ügyét, a környezetvédelmi célokat, és a fenntarthatósági-gazdaságossági szempontokat.
A program a KEHOP-5.2.1-15-2015-00005 projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósult meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
