Bár a legtöbbünk számára láthatatlan világ, a molekulák és azok kölcsönhatásainak pontos megértése alapjaiban határozza meg, hogy milyen gyógyszerek állnak majd rendelkezésünkre, hogyan értjük meg a betegségeket, vagy milyen új anyagokat hozhatunk létre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem európai uniós projektje éppen azt a célt szolgálta, hogy egy csúcstechnológiás röntgendiffrakciós műszer beszerzésével a kutatók számára új lehetőségek nyíljanak meg a fehérjék és más bioaktív molekulák vizsgálatában.
A Széchenyi 2020 program részeként megvalósult fejlesztés közvetlenül a Közép-Magyarországi Régió tudományos életét gazdagította, ám a tudományos együttműködések és az elért eredmények révén országos jelentőséggel bírt. Az új diffraktométer lendületet adott a szerkezeti biológiai és szerkezeti kémiai kutatásoknak, ugyanis az beszerzett készülék – amely forgóanóddal és hibrid pixel detektorral rendelkezik – egyedülálló érzékenységgel bír Magyarországon, és lehetővé teszi a gyenge vagy kis méretű kristályok vizsgálatát is. Ezáltal új kutatási projektek is indulhattak, és az oktatás és kutatóképzés is magasabb szintre emelkedhetett.
A támogatott kutatás középpontjában a fehérjék álltak. Ezek a molekulák kulcsfontosságúak az élő szervezetek működésében, kölcsönhatásaik pedig számos betegség – például a Parkinson-kór, autoimmun betegségek vagy daganatok – hátterében is állnak. A projekt célja a fehérjehálózatok és variánsok szerkezeti-kölcsönhatási jellemzésével a működésük mélyebb megértése volt. Az új berendezéssel lehetővé vált például olyan fehérje-ligandum komplexek részletes elemzése, amelyek gyógyszerjelöltek tervezését segítik elő.
Az ilyen jellegű kutatások komoly hasznot hajtanak az egész társadalom számára, hiszen a pontos szerkezeti ismeretek alapján hatékonyabb, célzottabb gyógyszerek fejleszthetők, új biomarkerek azonosíthatók, sőt akár betegségek megelőzésében is áttörést jelenthetnek. Ezen kívül a bioaktív kis molekulák reaktivitásának és kölcsönhatásainak elemzése a biotechnológia és anyagtudomány fejlődéséhez is hozzájárul.
A projekt interdiszciplináris együttműködések révén valósult meg, amennyiben az ELTE Kémiai és Biológiai Intézete mellett részt vettek benne az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Szegedi Biológiai Központ és a Semmelweis Egyetem munkatársai is. A közös munka során kristályosítási eljárásokat tökéletesítettek, fehérjekomplexeket állítottak elő, és számos mérést végeztek hazai és külföldi kutatóhelyeken.
A konkrét kutatási fókuszpontok között szerepelt:
– fehérjevariánsok szerkezeti átrendeződéseinek vizsgálata (Parkinson-kór, immunrendszeri zavarok),
– fehérjeinhibitorok hatékonyságának értékelése,
– csomóponti fehérjék jelátviteli szerepének elemzése,
– önszerveződő fehérjestruktúrák vizsgálata,
– bioaktív kis molekulák geometriai és reaktivitási jellemzése,
– királis molekulák hatékony elválasztásának tanulmányozása kristályosodás útján.
A projekt végére a kutatási lehetőségek bővültek, a képzés színvonala emelkedett, és a kutatóképzés új szerkezeti kémiai és biológiai irányokkal gazdagodott. Mindez összhangban áll a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia céljaival, különösen az „Egészséges társadalom és jólét”, valamint az „Intelligens technológiák” pillérekkel.
A kutatási infrastruktúra bővítése tehát egyfelől az egyetemi tudományos munka fejlődését szolgálta, másfelől a hazai tudásbázis megerősítéséhez is hozzájárult. A korszerű kutatási infrastruktúra nemzetközi szinten is versenyképes kutatási környezetet teremtve erősíti az együttműködést tudományos és ipari szereplők között. Így pedig az eredmények hosszú távon a gyógyításban, gyógyszeriparban és az innovatív technológiák fejlődésében is hasznosulnak, hozzájárulva egy egészségesebb, tudásalapú társadalom megvalósításához.
A program a VEKOP-2.3.3-15-2017-00018 projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósult meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
