2010 tavaszán a Baranya-csatorna kilépett medréből. Magyarszéken és környékén napokig csak a víz uralta a tájat. Udvarok, pincék, kertek tűntek el a hirtelen lezúduló eső alatt, a helyiek pedig tehetetlenül figyelték, ahogy a víz lassan mindent ellep. Akkor még kevesen gondolták, hogy a következő évtizedben a hasonló villámárvizek mindennapossá válhatnak. A klímaváltozás miatt az ilyen szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbak lettek, és ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb árhullám, hanem az, hogyan tudunk felkészülni rá.
Ezt a felkészülést szolgálta az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével, európai uniós támogatással megvalósult Záportározó építése a Baranya-csatorna vízgyűjtőjén című projekt. Konkrétan a Magyarszéki-tározó építése volt a feladat, hogy megelőzzék a környéken a vízkárokat, elősegítsék a fenntartható környezethasználatot.
A Baranya-csatorna vízgyűjtő területe régóta a Dél-Dunántúl egyik leginkább árvízveszélyes térsége. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tanulmányai kimutatták, hogy a heves esőzések után lezúduló víztömegek – különösen a Kaszánya-patak és a Baranya-csatorna felső szakaszán – gyorsan elöntik a völgyeket, komoly károkat okozva Sásd, Magyarhertelend, Vásárosdombó és Csikóstőttős településein. A problémára hosszú távú mérnöki megoldás kellett: olyan záportározó, amely képes visszatartani és szabályozottan elvezetni a hirtelen keletkező víztöbbletet.
A projekt egy szélesebb vízgazdálkodási koncepció része volt, amelyet Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve is támogatott. A terv már évekkel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy az éghajlatváltozás miatt a lefolyás éves eloszlása drasztikusan átalakul: a téli hónapokban gyakoribbá válnak az áradások, míg a nyáriakban az aszályos időszakok nyúlnak meg. A vízkészlet-gazdálkodás kulcsa ezért a vízvisszatartás és az alkalmazkodás lett.
A Magyarszéki-tározó – mely a térség legnagyobb kapacitású záportározási létesítménye – ennek a szemléletnek a megtestesülése: egyszerre védekezik az árvizek ellen és segít abban, hogy a térség vízkészlete hosszabb távon is fenntartható legyen. Üzemvízszinten 28 hektáron, árvízszinten pedig 54 hektáron képes vizet visszatartani. A tározó hossztöltéses kialakítást kapott, 60 méteres oldalbukóval, amelyen keresztül az áradások szabályozottan juthatnak a tározótérbe.
A beruházás során rendezték a Baranya-csatorna medrét, fenéklépcsőket és egyéb műtárgyakat építettek, valamint vízkivételi és mérőállomásokat is kialakítottak. Ezek a műszaki elemek együtt teszik lehetővé, hogy a vízhozam egyenletesebbé váljon, a hordalékmozgás csökkenjen, és a meder feltöltődése is mérséklődjön. Az árhullámok levezetése így kiszámíthatóbbá vált, a környező mezőgazdasági területek védelme is jelentősen javult.
A beruházás a helyiek szemében is mérföldkő volt. A magyarszékiek, akiknek 2010-ben elöntötte a kertjüket a víz, most már nyugodtabban alszanak, biztonságérzetük nőtt. Amikor jön egy nagyobb eső, nem kell rohanni homokzsákot pakolni, hiszen tudják, a tározó megfogja a vizet.
A tározó komplex hasznosítása új gazdasági lehetőségeket is teremtett, mivel a létesítmény „békeidőben” horgászati és rekreációs hasznosításra is alkalmas. Ezen felül a környezet természeti élőhelyként szolgál számos madár- és halfaj számára. Így a beruházás egyszerre szolgálta a környezetvédelmet, a gazdaságot és a közösséget.
A Magyarszéki-tározó története azt mutatja, hogy a klímaváltozás kihívásaira előrelátó cselekvéssel lehet válaszolni, és meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni a természettel a változó körülmények között. A Baranya-csatorna új tározója ennek az együttélésnek lett az egyik szép jelképe Dél-Dunántúlon: a biztonság, az alkalmazkodás és a jövőbe vetett bizalom szimbóluma.
A program a KEHOP-1.5.0-15-2016-00007 projekt keretében, európai uniós forrás bevonásával valósult meg.
További részletek a támogatott projekt keresőben:Tovább
